KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/július
LENGYEL FILM
• Bikácsy Gergely: Lengyel napforduló Zaorski, Gliński, Wajda
• Pálfalvi Lajos: Hattyúdalok Beszélgetés Robert Glińskivel
MAGYAR MŰHELY
• Koltai Tamás: A színész energiaforrás Beszélgetés Halász Péterrel

• Király Jenő: A pornográf szende Összehasonlító szexuálesztétika
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Bengáli dialektus Satyajit Ray
• Báron György: Keleti szél San Francisco
• Hirsch Tibor: Tükör által színről színre Mediawave, Győr
KÉPREGÉNY
• Kozma György: Crac! Boum! Ouf! Tron! Francia képregények

• Hegyi Gyula: Az igazság pillanata Az AIDS filmes metaforái
1895–1995
• Kömlődi Ferenc: Táncolj, Hollywood! A musical aranykora
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: Harold Lloyd viszonya a tudattalanhoz Testi tréfa
KRITIKA
• Fábry Sándor: A levesben Bele a tutiba
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Tisztességtelen ajánlat
• Schubert Gusztáv: Fekete köpeny
• Turcsányi Sándor: Volt egyszer egy gyilkosság
• Békés Pál: Az 57-es utas
• Sárkány Dezső: Micsoda nő ez a férfi!
• Sneé Péter: Az örömapa

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mégis meglátod az eget

Barabás Judit

 

A szovjet alkotók filmjük elején közlik szándékukat: egy repülőtisztnek kívánnak emléket állítani. Idilli képet kapunk derűs és emberséges katonákról, akik hozzásegítik a kalandvágyó ifjú hőst élete álmának teljesüléséhez: repülhet. A szelíden csordogáló idillt és lírát a háború ténye ritkán szakítja meg, akkor is csupán néhány pirotechnikai trükk erejéig. A realista ábrázolás igénye a figurákból is hiányzik: mindenki makulátlan, a szereplők gyakorlatilag felcserélhetők egymással. A dialógok még inkább alátámasztják a jellemek sematikus voltát.

Bármennyire tiszteletreméltóak is a hősiesség, bátorság fogalmai, tankönyvi illusztráció szinten megjelenítve pusztán rezignációt váltanak ki a nézőből, meg egy kellemetlen érzést: mintha ezt a filmet már többször látta volna.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/09 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7737