KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/július
LENGYEL FILM
• Bikácsy Gergely: Lengyel napforduló Zaorski, Gliński, Wajda
• Pálfalvi Lajos: Hattyúdalok Beszélgetés Robert Glińskivel
MAGYAR MŰHELY
• Koltai Tamás: A színész energiaforrás Beszélgetés Halász Péterrel

• Király Jenő: A pornográf szende Összehasonlító szexuálesztétika
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Bengáli dialektus Satyajit Ray
• Báron György: Keleti szél San Francisco
• Hirsch Tibor: Tükör által színről színre Mediawave, Győr
KÉPREGÉNY
• Kozma György: Crac! Boum! Ouf! Tron! Francia képregények

• Hegyi Gyula: Az igazság pillanata Az AIDS filmes metaforái
1895–1995
• Kömlődi Ferenc: Táncolj, Hollywood! A musical aranykora
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: Harold Lloyd viszonya a tudattalanhoz Testi tréfa
KRITIKA
• Fábry Sándor: A levesben Bele a tutiba
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Tisztességtelen ajánlat
• Schubert Gusztáv: Fekete köpeny
• Turcsányi Sándor: Volt egyszer egy gyilkosság
• Békés Pál: Az 57-es utas
• Sárkány Dezső: Micsoda nő ez a férfi!
• Sneé Péter: Az örömapa

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az élet szigete

Kabai József

 

A film Vietnamban az újrakezdés cseppet sem zökkenőmentes időszakában, a szocialista gazdaság beindulása iránti bizalmatlanság légkörében játszódik. Történet egy szigeten létesített gazdaság igazgatójáról, és az ide toborzott fiatalok egy csoportjáról, akik nem hajlandók felvenni a munkát. A film tanúsága szerint bizalmatlanságuk „a régi rendszer be nem váltott ígéreteiből”; valamint az „új” meg nem ismeréséből fakad. Ezek a rossz külsejű, munkaruhájukat pálinkára cserélő vad fiatalok szemben állnak mind a munkájukat végzőkkel – amit az általános fegyverviselés csak súlyosbít –, mind a külön álláspontot képviselő igazgatóval. Ő kitart erőszakmentes módszerei mellett és végül bátor kiállásával, rábeszélőkészségével maga mellé állítja a megtévedteket.

Az alaphelyzet tulajdonképpen klasszikus: a magányos és fegyvertelen hős (az igazgató végig nem visel fegyvert) magára utalva, a többiek felett álló jellem, és erényei birtokában le-, illetve meggyőzi az ellent. A film tulajdonképpen a lefényképezett jelen; ám rendkívüli naivitásával, már-már gyermeki optimizmusával nálunk az ötvenes évek első felében készült filmekkel rokonítható. A sematikus ábrázolás, a színészi játék gyengeségei, nem feltétlenül „csak” hibák, inkább az első lépéseket próbálgatok fogyatékosságai. Bizonyos, hogy egy ilyen viharvert és nehéz sorsú ország életét, érzéseit és (mert végül is itt erről van szó), alkotásait még nagyon sokáig ez a múlt fogja meghatározni, de ez így természetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/06 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5804