KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/július
LENGYEL FILM
• Bikácsy Gergely: Lengyel napforduló Zaorski, Gliński, Wajda
• Pálfalvi Lajos: Hattyúdalok Beszélgetés Robert Glińskivel
MAGYAR MŰHELY
• Koltai Tamás: A színész energiaforrás Beszélgetés Halász Péterrel

• Király Jenő: A pornográf szende Összehasonlító szexuálesztétika
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Bengáli dialektus Satyajit Ray
• Báron György: Keleti szél San Francisco
• Hirsch Tibor: Tükör által színről színre Mediawave, Győr
KÉPREGÉNY
• Kozma György: Crac! Boum! Ouf! Tron! Francia képregények

• Hegyi Gyula: Az igazság pillanata Az AIDS filmes metaforái
1895–1995
• Kömlődi Ferenc: Táncolj, Hollywood! A musical aranykora
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: Harold Lloyd viszonya a tudattalanhoz Testi tréfa
KRITIKA
• Fábry Sándor: A levesben Bele a tutiba
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Tisztességtelen ajánlat
• Schubert Gusztáv: Fekete köpeny
• Turcsányi Sándor: Volt egyszer egy gyilkosság
• Békés Pál: Az 57-es utas
• Sárkány Dezső: Micsoda nő ez a férfi!
• Sneé Péter: Az örömapa

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Michael Collins

Takács Ferenc

 

Gondolom, kevesen tudják, hogy a nyolcvanas években induló angol rendező, a markáns Angel és a Mona Lisa, majd újabban A síró játék révén egyre ismertebbé váló Neil Jordan eredetileg ír novellistaként kezdte pályáját, még a hetvenes években. Feltűnést keltő és az ír kisprózában új irányt kijelölő 1976-os elbeszéléskötete, a Night in Tunesia darabjai politika, erőszak, vér, szex és szerelem gubancait vizsgálták Írország társadalmi és lelki szövetében. Mostani filmje részben visszatérés ehhez az érdeklődéshez, részben elkanyarodás is tőle.

Visszatérés, hiszen Jordan – amikor most Michael Collinsnak, az első világháború utáni ír szabadságharc legendás és ellentmondásos alakjának, az (akkor még illegális) Ír Köztársaság (akkor még illegális) kormánya hadügyminiszterének életéről, harcáról, szerelméről és haláláról ad közre filmeposzt – ugyanarról próbál filmes eszközökkel szólni, mint korábbi elbeszéléseiben: miként gubancolódik össze reménytelenül felfejthetetlenre és tragikusan értelmezhetetlenre Írországban a nemzeti ügy, a forradalmi szerepvállalás, a személyes boldogulás, a politikai, a baráti és a szerelmi szenvedély az egyén életében. Michael Collins – Jordan filmje szerint-ilyesféle tragikus példázat hőse-mártírja-júdása: maga a mélyen átérzett és sajátjának tekintett ügy végzett vele hitben, barátságban és szerelemben, majd fizikailag is.

De elkanyarodás is a film ettől a személyes és mélyen „szerzői” érdeklődéstől: Jordan tanácsosnak látta, hogy mindezt egy hollywoodi filmeposz szabványai közé rejtse. Azaz valamiféle látványos történelmi oktatófilmet telepít rá a maga személyesebb témájára, megismertet az események szereplőivel, helyszíneivel és menetével, mindvégig a tízes évek vége mindennapi tárgyi környezetének a gondos rekonstruálásával: nem csupán az ír nemzeti-forradalmi ideológia és érzület részleteibe avatja be a nézőt a film, hanem arról is gondosan tájékoztatja, hogy milyen nyakkendővel a nyakukban és milyen kabátba bújva mentek a forradalmárok merényleni az éjszaka leple alatt.

Azaz valamiféle egyensúlyozó mutatványt látunk, mint manapság oly gyakran: az egyéni közlendő követeléseivel és a kommersz műfajszerűség kötelmeivel egyaránt számoló munkát, amely – szigorú szemmel nézve – ezúttal végül is félsiker, az összetéveszthetetlenül erőteljes jordani stílusjegyek és a maximális szakszerűséggel előállított és igen hatásos történelmi látványosságok ellenére.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/04 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1455