KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/június
KRÓNIKA
• N. N.: Brouhaha Movie Fesztivál, június 10–19.

• Kovács András Bálint: Minden idők... Aranypolgár
• Bikácsy Gergely: A csecsemő nagykorúsága Orson és Othello
• Király Jenő: Amerikai kéjcirkusz Összehasonlitó szexuálesztétika
• Gelencsér Gábor: Kameratöltőkolt Fiatal francia filmesek
• Molnár Gál Péter: Esti lázak Francia vígjátékok
TELEVÍZÓ
• Tillmann József A.: Az idő hírarca Mozgóképújság
• Sneé Péter: Pimasz tévé Beszélgetés a Pesty Fekete Doboz Kft. tulajdonosaival
ANIMÁCIÓ
• Kovásznai György: Candide, a rajzfilmhős Műhelynapló
KRITIKA
• Békés Pál: „És akkor... és akkor... és akkor...” Forster és a film
• Forgách András: Lapok egy filmből James Ivory: Howards End
• Kozma György: Miért Alaszkába? Arizonai álmodozók
• Ardai Zoltán: Loeb itt járt Tom Kalin: Ájulás
• Schubert Gusztáv: Vakvarjúcska Szabó Ildikó: Gyerekgyilkosságok
• Gelencsér Gábor: Nyomtalanul Tóth Eszter: Nyomkereső
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: The Wanderers
• Békés Pál: Facérok
• Turcsányi Sándor: Káin ébredése
• Békés Pál: Halhatatlan szerelem
• Fáber András: Életben maradtak
• Turcsányi Sándor: A kéz, amely a bölcsőt ringatja
• Barotányi Zoltán: Hiába futsz
• Sárközi Dezső: Fenegyerekek
• Tamás Amaryllis: Hanta-palinta

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Piedone Egyiptomban

Sólyom András

 

Aki már látott Piedone-filmeket, tudja, mit várhat. Nem zsákbamacskát vesz, a biztos áruért megy moziba. Nevetni akar, izgulni akar, bunyót akar látni, és erőt, bátorságot akar meríteni a legyőzhetetlen Piedone (alias Ritzi rendőrfelügyelő, a nápolyi rendőrség világutazója) élményeiből, aki reális világban forgolódik.

Ugyanabban, ahol a mozinéző? Persze, csak látszólag. Mert mesevilág ez, ahol az irreálisan megnövelt képességek, helyzet-megoldások uralkodnak. Ettől mese a mese, és élvezet az, ami szórakoztat.

Ezúttal Egyiptomba kerülünk, ki tudja, miféle vonzások eredményeként. Persze lenyűgöző a látvány! És miért is ne? Egy olajtársaság vezérkara rejti a gonoszt: Piedone-nak jócskán akad dolga. Térül-fordul és hetet vagy akár hétszer hét ellenfelet is leterít. Fantasztikus ütései végzetesek. De ez kell is, mert egy megátalkodott olajmágnás ügynök-rendszere, mesés testőrsége folyton-folyvást az életére tör. De ő az igazságot keresi’! A filmben ez egyértelműen szeretnivaló az egyértelműen rossz ellen harcol.

Piedone egyre többet tud meg az olaj körüli sötét ügyletekről: akinél az olaj, annál a hatalom. A küzdelem egy tudós titkának kiderítéséért folyik, aki feltételezi, hogy a világnak azon a pontjain, ahol az általa felfedezett különleges bogarak élnek, olaj rejtőzik a föld mélyében.

Az olajtársaság és Piedone harca természetesen megnyugtató befejezéssel ér véget. Természetesen. Lehetne másképp?

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7499