KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/június
KRÓNIKA
• N. N.: Brouhaha Movie Fesztivál, június 10–19.

• Kovács András Bálint: Minden idők... Aranypolgár
• Bikácsy Gergely: A csecsemő nagykorúsága Orson és Othello
• Király Jenő: Amerikai kéjcirkusz Összehasonlitó szexuálesztétika
• Gelencsér Gábor: Kameratöltőkolt Fiatal francia filmesek
• Molnár Gál Péter: Esti lázak Francia vígjátékok
TELEVÍZÓ
• Tillmann József A.: Az idő hírarca Mozgóképújság
• Sneé Péter: Pimasz tévé Beszélgetés a Pesty Fekete Doboz Kft. tulajdonosaival
ANIMÁCIÓ
• Kovásznai György: Candide, a rajzfilmhős Műhelynapló
KRITIKA
• Békés Pál: „És akkor... és akkor... és akkor...” Forster és a film
• Forgách András: Lapok egy filmből James Ivory: Howards End
• Kozma György: Miért Alaszkába? Arizonai álmodozók
• Ardai Zoltán: Loeb itt járt Tom Kalin: Ájulás
• Schubert Gusztáv: Vakvarjúcska Szabó Ildikó: Gyerekgyilkosságok
• Gelencsér Gábor: Nyomtalanul Tóth Eszter: Nyomkereső
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: The Wanderers
• Békés Pál: Facérok
• Turcsányi Sándor: Káin ébredése
• Békés Pál: Halhatatlan szerelem
• Fáber András: Életben maradtak
• Turcsányi Sándor: A kéz, amely a bölcsőt ringatja
• Barotányi Zoltán: Hiába futsz
• Sárközi Dezső: Fenegyerekek
• Tamás Amaryllis: Hanta-palinta

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ragyogó pályafutásom

Zirkuli Péter

 

Bőségesen láthatók szépen keretezett életképek, dús zölddel pompázó tájképek és meghitt csendéletek ebben az ausztrál filmben, amely a múlt század végén játszódik, s amely Sybilla Melvin pályafutását mutatja be. Azét a Melvinét, aki egykor My Brilliant Career – Ragyogó pályafutásom – címmel foglalta regénybe élményeit s nézeteit, S. M. M. Franklin néven, számontartásra méltót alkotva a századelő ausztráliai irodalmában.

A film rendezője és operatőre, az ausztrál „új hullám” jegyzett képviselői nem fukarkodnak a helyszínek és helyzetek látványának szakavatott fölvázolásával, maguk a színvázlatok pedig összeillőn és eltökélten simulnak az epizódok körvonalaival – a farmerlány odúmeleg szülői házától az aszály sújtotta vidéken át a nagyanyai kúriában való vendégeskedésig. A vadnak, szertelennek, önállónak mondott – s olykor-olykor annak is ábrázolt – Sybilla ezt az epizódsorozatot örökíti meg, a szülői házba visszakerülve, abban az írásában, melyet befejezésül postára – egyszersmind e stációk értelmévé – tesz. Eközben nemes mondatok hangzanak el, aminőket szabad bakfisok szoktak volt fogadkozva és bízón emlékkönyveikbe róni: „a magány szörnyű ár a függetlenségért”, „míg nem értem a magam életét, nem adhatom oda másnak” – utóbbit szerelmének mondja Sybilla, lévén ösztönösen szüfrazsett szellem.

A személyiség épségéről és becséről ily fennköltet gondolni, kétség nem fér hozzá, derék dolog. Egy kicsit pedáns persze ez a gondolás és tudás, olyan, mint amikor a jótanuló felel, vagy amikor valaki csupa megszívlelendő tanácsot ad, sőt, még diavetítést is tart. Nekünk, városlakóknak azonban a legemlékezetesebb mégis az volt, hogy a kúria kertjében meg a hegy oldalában milyen klorofilldúsak a falevelek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/12 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6256