KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/június
KRÓNIKA
• N. N.: Brouhaha Movie Fesztivál, június 10–19.

• Kovács András Bálint: Minden idők... Aranypolgár
• Bikácsy Gergely: A csecsemő nagykorúsága Orson és Othello
• Király Jenő: Amerikai kéjcirkusz Összehasonlitó szexuálesztétika
• Gelencsér Gábor: Kameratöltőkolt Fiatal francia filmesek
• Molnár Gál Péter: Esti lázak Francia vígjátékok
TELEVÍZÓ
• Tillmann József A.: Az idő hírarca Mozgóképújság
• Sneé Péter: Pimasz tévé Beszélgetés a Pesty Fekete Doboz Kft. tulajdonosaival
ANIMÁCIÓ
• Kovásznai György: Candide, a rajzfilmhős Műhelynapló
KRITIKA
• Békés Pál: „És akkor... és akkor... és akkor...” Forster és a film
• Forgách András: Lapok egy filmből James Ivory: Howards End
• Kozma György: Miért Alaszkába? Arizonai álmodozók
• Ardai Zoltán: Loeb itt járt Tom Kalin: Ájulás
• Schubert Gusztáv: Vakvarjúcska Szabó Ildikó: Gyerekgyilkosságok
• Gelencsér Gábor: Nyomtalanul Tóth Eszter: Nyomkereső
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: The Wanderers
• Békés Pál: Facérok
• Turcsányi Sándor: Káin ébredése
• Békés Pál: Halhatatlan szerelem
• Fáber András: Életben maradtak
• Turcsányi Sándor: A kéz, amely a bölcsőt ringatja
• Barotányi Zoltán: Hiába futsz
• Sárközi Dezső: Fenegyerekek
• Tamás Amaryllis: Hanta-palinta

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Philadelphia

Hegyi Gyula

A Philadelphia megbízható elemekből szakszerűen összeszerelt produkció. Főhőse egy fiatal és sikeres jogász, aki a címbeli nagyváros legtekintélyesebb ügyvédi irodájában dolgozik. Ám egy nap kiderül róla, hogy AIDS-beteg és homoszexuális: s ekkor viharos gyorsasággal kidobják a cégtől. A betegség hatására cinikus yuppie-ból lázadóvá átszellemülő fiatalember bepereli egykori munkaadóját, s jogi képviseletére egy színesbőrű ügyvédet kér fel. Az AIDS-téma érzelmes mélabúval előadott jelenetei így némi öntudatos afroamerikai elkötelezettséggel társulnak, s egy látványos esküdtszéki tárgyalásban tetőződnek. Bármilyen meglepő, sima munkajogi per elevenedik meg a vásznon, melynek tétje – hazai kifejezéssel élve – a méltányos végkielégítés. De Hollywood éppen azért Hollywood, mert bármilyen témát – így az elbocsátott munkavállaló munkajogi perét is – érzelmes, heroikus és látványos történetként képes eladni. A jogi egészségügyi paravánok mögött mégis két férfi, két, az egész világgal szembeszálló hős időtlen amerikai történetét láthatjuk. Bár egyikük homoszexuális, másikuk pedig színesbőrű, mindez csak felszínes engedmény a kordivatnak, a kisebbségek iránti „politikai korrektségnek”. (Ami persze még mindig rokonszenvesebb, mint amilyen az ellenkezője lenne.) A lényeg továbbra is két kemény, mindenre elszánt, élelmes fickó harca a megállapodottak társadalma ellen. Ebben a harcban nincs igazán helye a szerelemnek. Nem véletlen, hogy a meleg ügyvéd barátja éppúgy súlytalan mellékszereplő, mint a színesbőrű kolléga felesége. Harc, férfibarátság, a hatalmasokkal és befutottakkal való leszámolás: ez a filmtípus lényege. Tanulságos látni, hogy a változó kordivat mögött mennyire rendíthetetlen maradt az amerikai kalandfilm öröksége. Farmerekre, aranyásókra, seriffekre, matrózokra és egyéb magányos férfiakra íródott ez a történet, mégha az új idők jeleként homokos és fekete szereplők váltják is fel a jólismert fehér machókat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/03 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1077