KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/május
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lillian Gish
MAGYAR FILM
• Báron György: Auschwitz működik Beszélgetés Jeles Andrással
• Balassa Péter: Jeles napok Egy kiállítás lapjai
• Gelencsér Gábor: Kép nélküli film Jeles András
• Forgách András: A megszólalás előtt Jeles András
• Kovács András Bálint: J. A. három mondata Jeles András

• Székely Gabriella: Semmi sem végződik jól Beszélgetés Otar Joszelianival
• Hirsch Tibor: Lőj a gyertyatartóra!
• Turcsányi Sándor: Egy crô-magnoni Párizsban Leos Carax filmjeiről
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Hol vannak a tulipánok? Berlin
KÖNYV
• Ardai Zoltán: A sehonnaiak Őrségváltás
MÉDIA
• B. Vörös Gizella: Oh, Boy!* A Michael Jackson-mítosz
• Kozma György: Yoko Ono tüzet kér Videó-performence-ek a Galéria 56-ban
• Antal István: Érintsd meg a képernyőt Az interaktivitásról
• Huhtamo Erkki: Érintsd meg a képernyőt Az interaktivitásról
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Veszett Kutya és Glória
• Sneé Péter: Játékszerek
• Hegyi Gyula: Fehér sivatag
• Turcsányi Sándor: Abszolút kezdők
• Turcsányi Sándor: Kampókéz
• Barotányi Zoltán: Kőbunkó
• Tamás Amaryllis: Egy meg egy az három

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bumfordi

Veress József

Petya Gorohov, a film főszereplője faluról került a Közgazdasági Főiskolára. Ismerjük ezt a típust: a „fényes szelek” éveiben nálunk is csapatostól jelentkeztek a csillogó szemű vidéki fiatalok a tudomány és a művészet világában. Jöttek, láttak és győztek. Rajzásuk később sem szűnt meg. A „falusi a fővárosban” konfliktusa időközben új tartalmakkal telítődött (ma már nincs nagy különbség az életformában), az alapszituáció azonban változatlan maradt. És nem sokban különbözik elődeitől a mai hős sem, aki valahol az isten háta mögött nőtt fel, s hirtelen a metropolisban találja magát. Mi jellemző rá? Az eltökéltség, az „azért is megmutatom” csillapíthatatlan ambíciója. A fáradhatatlanság, a „meg kell szenvedni az eredményekért” felismerése. Döccenők – netán válságok – így is adódhatnak. Ha az ember messzebbre tekint a napi céloknál, erőt merítve juthat túl rajtuk.

A Bumfordi képlete kissé elcsépelt. Petya napjai látványos események, kalandos fordulatok nélkül telnek, aztán egyszer csak bedobja a törülközőt, mert nincs sikerélménye. Társai rábeszélik, hogy folytassa tanulmányait. A „második menetben” eredményes kísérletet tesz az angol nyelv meghódítására, s megismerkedik a szerelemmel is. A mese – valljuk meg – kissé szimpla, ráadásul didaktikus ballasztokkal terhelt, a filmnek azonban így is vannak hangulatos jelenetei (főiskolai órák!).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/05 42. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7883