KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/május
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lillian Gish
MAGYAR FILM
• Báron György: Auschwitz működik Beszélgetés Jeles Andrással
• Balassa Péter: Jeles napok Egy kiállítás lapjai
• Gelencsér Gábor: Kép nélküli film Jeles András
• Forgách András: A megszólalás előtt Jeles András
• Kovács András Bálint: J. A. három mondata Jeles András

• Székely Gabriella: Semmi sem végződik jól Beszélgetés Otar Joszelianival
• Hirsch Tibor: Lőj a gyertyatartóra!
• Turcsányi Sándor: Egy crô-magnoni Párizsban Leos Carax filmjeiről
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Hol vannak a tulipánok? Berlin
KÖNYV
• Ardai Zoltán: A sehonnaiak Őrségváltás
MÉDIA
• B. Vörös Gizella: Oh, Boy!* A Michael Jackson-mítosz
• Kozma György: Yoko Ono tüzet kér Videó-performence-ek a Galéria 56-ban
• Antal István: Érintsd meg a képernyőt Az interaktivitásról
• Huhtamo Erkki: Érintsd meg a képernyőt Az interaktivitásról
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Veszett Kutya és Glória
• Sneé Péter: Játékszerek
• Hegyi Gyula: Fehér sivatag
• Turcsányi Sándor: Abszolút kezdők
• Turcsányi Sándor: Kampókéz
• Barotányi Zoltán: Kőbunkó
• Tamás Amaryllis: Egy meg egy az három

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kéjnő Kaliforniába készül

Ardai Zoltán

 

Martin Ritt előző nálunk bemutatott filmjének, a Norma Raenek Sally Fields játéka mellett csupán a téma (szakszervezeti harc a jelenkori USA-ban) kölcsönzött bizonyos érdekességet. Ritt újabb, hasonlóképpen társadalomkritikus indíttatású művét már csak Sally Fields élteti, aki íme, egy húszdolláros kategóriájú, botladozó kis „kéjnő” szerepében is meggyőző. A Norma Rae mérsékelten drámai története után most édesbúsan szociologizáló zsanért látunk countrys háttérzenével, az amerikai utazási filmek műfajában, amelyben Ritt súlycsoporttal alatta marad mondjuk Schatzbergnek vagy Rafelsonnak, többek közt éppen azért, mert filmje oly engedelmesen illeszkedik a maga skatulyájába. A kisrealista stílus itt megfigyelésszegény, s inkább vázlatos, mint aprólékos. A közepes aranyköpések kellemkedő flottsága folyton természetellenes hatást kelt, bár lehet, hogy ezért a fordítást vagy a szinkront kell okolnunk. De elkelt volna egy friss szempont a régóta jólismert alaphelyzethez is (emberarcú rossznő a rohadt tisztességesek között). Akik viszont azt kifogásolnák, hogy Kaliforniából és a nemi életből egy szemernyit sem láthattak, azoknak tudniuk kell, hogy a film eredeti címe nem csalicím; magyarul: Mellékutak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/05 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6439