KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/május
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lillian Gish
MAGYAR FILM
• Báron György: Auschwitz működik Beszélgetés Jeles Andrással
• Balassa Péter: Jeles napok Egy kiállítás lapjai
• Gelencsér Gábor: Kép nélküli film Jeles András
• Forgách András: A megszólalás előtt Jeles András
• Kovács András Bálint: J. A. három mondata Jeles András

• Székely Gabriella: Semmi sem végződik jól Beszélgetés Otar Joszelianival
• Hirsch Tibor: Lőj a gyertyatartóra!
• Turcsányi Sándor: Egy crô-magnoni Párizsban Leos Carax filmjeiről
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Hol vannak a tulipánok? Berlin
KÖNYV
• Ardai Zoltán: A sehonnaiak Őrségváltás
MÉDIA
• B. Vörös Gizella: Oh, Boy!* A Michael Jackson-mítosz
• Kozma György: Yoko Ono tüzet kér Videó-performence-ek a Galéria 56-ban
• Antal István: Érintsd meg a képernyőt Az interaktivitásról
• Huhtamo Erkki: Érintsd meg a képernyőt Az interaktivitásról
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Veszett Kutya és Glória
• Sneé Péter: Játékszerek
• Hegyi Gyula: Fehér sivatag
• Turcsányi Sándor: Abszolút kezdők
• Turcsányi Sándor: Kampókéz
• Barotányi Zoltán: Kőbunkó
• Tamás Amaryllis: Egy meg egy az három

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Halálforgás

Sárközi Dezső

Míg Magyarországon a hamis számlakönyvnél, az Austrialottónál és az ÁFOR-kutaknál kezdődik a „Carrier” (akár motorolaj formájában is), addig a filmes Amerikában bárhol.

Például a táncparketten (Dirty Dancing), a Wall Streeten (Tőzsdecápák) vagy csak egyszerűen a Streeten (Pretty Woman). Ugyanilyen gyors karriert láthattunk Rockytól a ringben, vagy a Baseball-bikáktól a gyepen. Most éppen a jégre visznek. A hősnő, Kate, egy nem éppen kontárul csiszolt alakú lány, akit leginkább kedélye-szeszélye akadályoz meg abban, hogy partnert találjon magának – a műkorcsolyában. Mígnem orvos-edzője – a jónevű Anton Pamchenko – önkényesen összepárosítja a szemsérülése miatt lecsúszott hokibajnokkal.

Ahogyan egy hegesztőlányból a pennsylvaniai balettintézet növendéke lehet (Flashdance) vagy az utcán strichelő butuska lányból dúsgazdag feleség (Pretty Woman), ugyanilyen természetes módon válik a nagy melák jégkorongozóból flitteres ruhás műkorcsolyázó. Senki sem csodálkozhat azon, hogy a páros, ha sok-sok veszekedés után is, rövid idő alatt eljut az Albertville-i olimpiára.

A műfaj dramaturgiája szerint a sikerhez boldogság jár, a filmhez heppiend. Mindezt rendben megkapjuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/09 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=564