KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/április
KRÓNIKA
• Peternák Miklós: Magánvíziók Japán videóantológia
• N. N.: Mediawave ’93 Győr
• N. N.: A Filmvilág-klubban
• N. N.: Kedves Olvasóink!
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Éj anyánk Filmszemle után
• Turcsányi Sándor: A vörös, a fekete meg a kék A fiatal magyar film
• Sipos Júlia: Egymásra nézve Nemzedéki beszélgetések
• Báron György: Tükröm, tükröm... Dokumentumfilm
• Dárdai Zsuzsa: Az ózdi dosszié Beszélgetés Almási Tamással
KRITIKA
• György Péter: A szemüveg komédiája Anna filmje
• Hirsch Tibor: A mosodás Minarik Csodaországban Hoppá
• Bakács Tibor Settenkedő: A hely szelleme Blue Box
• Gelencsér Gábor: Ideiglenes vadászmezők Indián tél

• Trosin Alekszandr: Oroszországból, Szerelemmel avagy Isten hozta a véres vurstliban Moszkvai moziban
• Földényi F. László: Angol melankólia Terence Davies
• Kozma György: A légy és a mézespohár Greenaway kisfilmjei
KRITIKA
• Takács Ferenc: Az élősdiség dicsérete Orlando
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Dallas-univerzum A történetmondás mágiája
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Egy asszony illata
• Turcsányi Sándor: Az utolsó mohikán
• Barotányi Zoltán: Trespass
• Turcsányi Sándor: Öböl-akció
• Sneé Péter: Mondvacsinált hős
• Tamás Amaryllis: Több, mint testőr
• Sneé Péter: Ruby
• Sárközi Dezső: Úszó erőd

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A XX. század kalózai

Iván Gábor

 

Szakemberek készítették ezt a filmet – amelynek története egy hajórakomány körül bonyolódik –, de nem ihletett mesteremberek. A lehetséges optimális lelkiállapothoz – már ami egy kalandfilm létrehozásához szükséges – a legközelebb a forgatókönyv írója járt, amikor a művén dolgozott. Megfelelő számú fordulatot, „csavart” és konfliktust sikerült az egészséges arányú szerkezetben elhelyeznie. Az elemek pedig zökkenők nélkül, logikusan illeszkednek egymáshoz – ami látszólag minimális követelmény egy kalandos történettel szemben, de a gyakorlat azt bizonyítja, hogy teljesítése nélkül is születhetnek kalandfilmek. Tehát a forgatókönyv megfelelő volt, de miután egy film sikere elsősorban rendezőjén áll vagy bukik, ez nem volt elég. Igaz, az épkézláb alapanyag megtartja a filmet, tehát nem buktak el vele, csakhogy lehetőségeiből semmit nem valósítottak meg. A rendező csupán szakember volt, hisz tudta, hova kell állítania színészeit, merre kell őket mozgatnia, milyen funkciójú kellékeket kell igénybe vennie, hol kell elkezdenie és befejeznie egy-egy beállítást. Ezt maradéktalanul el is végezte, tehát a filmben minden látható, ami a forgatókönyv szerint szükséges. De amit abba már nem lehet beleírni, például, hogy innentől idáig növekedjen a feszültség és itt robbanjon, hogy másutt az a bizonyos jelenet alkalmas arra, hogy a filéző izgalmában öt percen keresztül tördelje a kezeit, rágja a szája szélét, hogy tessék meggyűlöltetni az ellenséget, hogy legyőzésük után a néző felszabaduljon – ezt mind-mind nem lehet előírni. Így nem is került be a filmbe, s ezért kaptunk emóciókat keltő film helyett egyszerű – igaz, színes – mozgóképet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/06 46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7433