KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/március
POSTA
• Bakos Gergely: Tisztelt Szerkesztőség! De trinitatum
MAGYAR MŰHELY
• Váradi Júlia: Magyar útifilm Beszélgetés Bereményi Gézával

• Bikácsy Gergely: A mérőón Álom a fényről
• Lajta Gábor: A festő és a fa
• Bóna László: Az égi ügynök Twin Peaks-misztérium
• György Péter: Lynch-hangulat Tűz, jöjj velem!
• Kömlődi Ferenc: Indusztriális mozi Radirfej
• Gelencsér Gábor: Kafka macskája Pavel Juráček
• Molnár Gál Péter: A demokratizált tragika Griffith és Karády
• Kozma György: Éljük az életünket Udo Kier
MÉDIA
• Almási Miklós: A kultúra alapzaja: a spot Videóklip–reklám
ANIMÁCIÓ
• Szemadám György: Tiszta képek Kecskeméti animáció
• Antal István: Tíz deka halhatatlanság Várnai Györgyről
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Bolondok, előre! Mannheim
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Wilheim Meister nem küld képeslapot Lakatlan ember
• Hirsch Tibor: Atya, Fiú, Mozgókép A világ végéig
• Ardai Zoltán: Mulat a közép Férjek és feleségek
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Sose halunk meg
• Székely Gabriella: Szerelem
• Turcsányi Sándor: Drakula
• Sneé Péter: Félelembe zárva
• Fáber András: Fracasse kapitány
• Hegyi Gyula: Szerelmi bűntények
• Koltai Ágnes: London megöl engem
• Sárközi Dezső: Lorenzo olaja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kéjnő Kaliforniába készül

Ardai Zoltán

 

Martin Ritt előző nálunk bemutatott filmjének, a Norma Raenek Sally Fields játéka mellett csupán a téma (szakszervezeti harc a jelenkori USA-ban) kölcsönzött bizonyos érdekességet. Ritt újabb, hasonlóképpen társadalomkritikus indíttatású művét már csak Sally Fields élteti, aki íme, egy húszdolláros kategóriájú, botladozó kis „kéjnő” szerepében is meggyőző. A Norma Rae mérsékelten drámai története után most édesbúsan szociologizáló zsanért látunk countrys háttérzenével, az amerikai utazási filmek műfajában, amelyben Ritt súlycsoporttal alatta marad mondjuk Schatzbergnek vagy Rafelsonnak, többek közt éppen azért, mert filmje oly engedelmesen illeszkedik a maga skatulyájába. A kisrealista stílus itt megfigyelésszegény, s inkább vázlatos, mint aprólékos. A közepes aranyköpések kellemkedő flottsága folyton természetellenes hatást kelt, bár lehet, hogy ezért a fordítást vagy a szinkront kell okolnunk. De elkelt volna egy friss szempont a régóta jólismert alaphelyzethez is (emberarcú rossznő a rohadt tisztességesek között). Akik viszont azt kifogásolnák, hogy Kaliforniából és a nemi életből egy szemernyit sem láthattak, azoknak tudniuk kell, hogy a film eredeti címe nem csalicím; magyarul: Mellékutak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/05 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6439