KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/március
POSTA
• Bakos Gergely: Tisztelt Szerkesztőség! De trinitatum
MAGYAR MŰHELY
• Váradi Júlia: Magyar útifilm Beszélgetés Bereményi Gézával

• Bikácsy Gergely: A mérőón Álom a fényről
• Lajta Gábor: A festő és a fa
• Bóna László: Az égi ügynök Twin Peaks-misztérium
• György Péter: Lynch-hangulat Tűz, jöjj velem!
• Kömlődi Ferenc: Indusztriális mozi Radirfej
• Gelencsér Gábor: Kafka macskája Pavel Juráček
• Molnár Gál Péter: A demokratizált tragika Griffith és Karády
• Kozma György: Éljük az életünket Udo Kier
MÉDIA
• Almási Miklós: A kultúra alapzaja: a spot Videóklip–reklám
ANIMÁCIÓ
• Szemadám György: Tiszta képek Kecskeméti animáció
• Antal István: Tíz deka halhatatlanság Várnai Györgyről
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Bolondok, előre! Mannheim
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Wilheim Meister nem küld képeslapot Lakatlan ember
• Hirsch Tibor: Atya, Fiú, Mozgókép A világ végéig
• Ardai Zoltán: Mulat a közép Férjek és feleségek
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Sose halunk meg
• Székely Gabriella: Szerelem
• Turcsányi Sándor: Drakula
• Sneé Péter: Félelembe zárva
• Fáber András: Fracasse kapitány
• Hegyi Gyula: Szerelmi bűntények
• Koltai Ágnes: London megöl engem
• Sárközi Dezső: Lorenzo olaja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Patorale Heroica

Bársony Éva

 

A címmel ellentétben sem a pásztorjáték idillje, sem a heroizmus fensége nincs jelen a filmben. Hogy Henryk Bielski mégis fontosnak tartotta ezt a meghatározó hangulatú címet, azt inkább fájdalmas fintornak vehetjük. Ilyen az érzelmek idillje és ilyen szomorúan kényszerű a hősiség ebben a mi szörnyeteg századunkban, közelebbről szörnyeteg századunk legszörnyűbb korszakában, a háború idején.

Minden hétköznapi és majdnem jelentéktelen ebben a filmben. A háború szerencsével megúszható kényelmetlen állapot. A pohosodó, középkorú hős szerencsés és ügyes túlélő. Az érzelmeket pedig, mielőtt játszi magasságokba szökellnének, a front mögötti valóság mázsás koloncai rántják a földre.

A szép és fiatal hitvesnek ugyanis másik férje van már, meg pólyásgyereke. A frontról rövid szabadságra hazaérkező első férj csak magyarázatot talál, de vigaszt nem. És megoldást sem a két törvényes házasság patthelyzetére. Erre csak dramaturgiai megoldás van. Érzelmes is, hősies is, de nem túl meggyőző. Az első férj önfeláldozása váratlan, sem a karakteréből, sem a szituációból nem következik. De még józan paraszti ésszel is logikátlan. Az, hogy a második férj helyett ő áll ki a falu átalakítása ellen szövetkező banda fegyverei elé, legfeljebb a cím soványka indokául szolgál. A helyzetek, a hősök és a kor ábrázolása szokványos és jellegtelen ahhoz, hogy a kényszerű hősiesség és az élet vágyánál is erősebb érzések tragikus magasságába emelkedjék a közepes film.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/05 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5834