KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/március
POSTA
• Bakos Gergely: Tisztelt Szerkesztőség! De trinitatum
MAGYAR MŰHELY
• Váradi Júlia: Magyar útifilm Beszélgetés Bereményi Gézával

• Bikácsy Gergely: A mérőón Álom a fényről
• Lajta Gábor: A festő és a fa
• Bóna László: Az égi ügynök Twin Peaks-misztérium
• György Péter: Lynch-hangulat Tűz, jöjj velem!
• Kömlődi Ferenc: Indusztriális mozi Radirfej
• Gelencsér Gábor: Kafka macskája Pavel Juráček
• Molnár Gál Péter: A demokratizált tragika Griffith és Karády
• Kozma György: Éljük az életünket Udo Kier
MÉDIA
• Almási Miklós: A kultúra alapzaja: a spot Videóklip–reklám
ANIMÁCIÓ
• Szemadám György: Tiszta képek Kecskeméti animáció
• Antal István: Tíz deka halhatatlanság Várnai Györgyről
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Bolondok, előre! Mannheim
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Wilheim Meister nem küld képeslapot Lakatlan ember
• Hirsch Tibor: Atya, Fiú, Mozgókép A világ végéig
• Ardai Zoltán: Mulat a közép Férjek és feleségek
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Sose halunk meg
• Székely Gabriella: Szerelem
• Turcsányi Sándor: Drakula
• Sneé Péter: Félelembe zárva
• Fáber András: Fracasse kapitány
• Hegyi Gyula: Szerelmi bűntények
• Koltai Ágnes: London megöl engem
• Sárközi Dezső: Lorenzo olaja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Leó és Fred

Zsenits Györgyi

Meghittebb viszonyt idomár és idomított között aligha lehet elképzelni, mint Frednek és oroszlánjának idilli munkakapcsolatát. Az állatok királyának eme feminin díszpéldánya ugyanis – hímoroszlán letére – a bárgyúságig szelíd és érzelmes; de egyszersmind hiú és sértődékeny. Nem csoda, hogy a keszeg cirkuszi szelidítőnek, Frednek több dolga akad Leó lelkével, mint fizikumával. Mindez pedig egy tíz epizódból álló, másfél órás rajzfilmben elég sok bonyodalomra adhat alkalmat.

A karakterisztikusan megrajzolt figurák, a hol lopakodó, hol döngicsélő, hol meg csámcsogó zene életet tud lehelni burleszk közhelyeibe. Az oroszlán és az idomár ugyanis – egy-egy sztentori üvöltést és hahotát leszámítva – hangtalanul csetlik-botlik a vásznon. Másik János, Mártha István és Zorán hangulatos zenéjének ütemére; és ez a humortalan részeken is átsegít. Tóth Pál író és rendező tizenhárom részes televíziós mesesorozatból összeválogatott „nagy” film egyes epizódjai egyenetlen színvonalon bár, de mégis jól elszórakoztatják a hálás gyermekközönséget. Mert melyeik gyerek ne hódolna be az olyan liberális nevelési elveknek, amelyek szerint, ha késsel-villával eszünk, már nem is tűnik modortalannak hangos csámcsogásunk? Továbbá: ki ne honorálná az ötletet, hogy a szúnyogcsípések ellen a leghatékonyabban pofozkodással védekezhetünk? Jónéhány szelíd torzsalkodás, egy önfeláldozó közös fogyókúra aszkézise, egy ugyancsak közös szerelmi csalódás után szinte törvényszerű a befejezés: a megvénült Fred és kiérdemesült oroszlánja érzékeny búcsút vesz a porond harsány világától, s egyúttal a közönségtől is. Remélhetőleg nem végérvényesen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/03 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5344