KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/március
POSTA
• Bakos Gergely: Tisztelt Szerkesztőség! De trinitatum
MAGYAR MŰHELY
• Váradi Júlia: Magyar útifilm Beszélgetés Bereményi Gézával

• Bikácsy Gergely: A mérőón Álom a fényről
• Lajta Gábor: A festő és a fa
• Bóna László: Az égi ügynök Twin Peaks-misztérium
• György Péter: Lynch-hangulat Tűz, jöjj velem!
• Kömlődi Ferenc: Indusztriális mozi Radirfej
• Gelencsér Gábor: Kafka macskája Pavel Juráček
• Molnár Gál Péter: A demokratizált tragika Griffith és Karády
• Kozma György: Éljük az életünket Udo Kier
MÉDIA
• Almási Miklós: A kultúra alapzaja: a spot Videóklip–reklám
ANIMÁCIÓ
• Szemadám György: Tiszta képek Kecskeméti animáció
• Antal István: Tíz deka halhatatlanság Várnai Györgyről
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Bolondok, előre! Mannheim
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Wilheim Meister nem küld képeslapot Lakatlan ember
• Hirsch Tibor: Atya, Fiú, Mozgókép A világ végéig
• Ardai Zoltán: Mulat a közép Férjek és feleségek
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Sose halunk meg
• Székely Gabriella: Szerelem
• Turcsányi Sándor: Drakula
• Sneé Péter: Félelembe zárva
• Fáber András: Fracasse kapitány
• Hegyi Gyula: Szerelmi bűntények
• Koltai Ágnes: London megöl engem
• Sárközi Dezső: Lorenzo olaja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A suttogó

Vidovszky György

 

A suttogó olyan ember, aki ért a lovak nyelvén. Nem idomár, annál több: humánus és kevésbé szimpatikus módszerekkel akarata alá kényszeríti a megvadult lovat – ha kell, akár több hetes kemény munka során. A film egyik főhőse egy 14 éves kislány, akit súlyos baleset ért lova, Pilgrim hátán. Maradandó testi és lelki sérüléseket szenvedett lovával együtt. A felépülés sikere érdekében anyja, Annie felkeresi a „suttogót”, aki eredetileg marhapásztor egy festői szépségű, hamisítatlanul amerikai természeti környezetben. Annie, bár sikeres szerkesztő New Yorkban és boldog családanya, hamarosan beleszeret a tájba és annak szomorú-szótlan pszichoterapeutájába, a suttogóba.

Mesésen vonzó figurák és történet – hiszen a folytatást úgy is könnyű kitalálni –; bódítóan hat a nézőre a szélesvásznú tájképorgia, a sok hatásvadász lassítás, a hömpölygő muzsika. Már-már olyan csábító a naplementében lovagló, vasalt farmeringes, frappáns lélekbúvár képe, mint egy cigarettareklám. De tudjuk, az ilyen magányos típusú cowboyok nem mutatnak jól újsággal a kezükben és papuccsal a lábukon, ezért Annie – bár sírva – lemond róla, átengedve ezzel a vágyakozást a nézők millióinak. Kár! A film egyetlen hiteles, őszinte figurája volt Annie, személye hozott némi természetességet ebbe a természetellenesen természetközeli világba, ahol minden problémára, kérdésre akad egy blikkfangos, tökéletes válasz. Kristin Scott Thomas játéka, jelenléte a vásznon a fölösleges képváltások ellenére is titkokkal teli, magával ragadó. A szájába adott közhelyek bájjal telnek meg, humoros zavartsága megejtő. Oscar-díj gyanús, kikapcsolódást nyújtó, szép film az önismeret felfedezéséről, amerikai Tüskevár, amely – valljuk be – a főhősökben maradandóbb nyomot hagy, mint a nézőben. (Robert Redford rendezői pályafutása során ez az első filmje, amiben ő maga is szerepel.)


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/10 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3828