KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/február
POSTA
• Peternák Miklós: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Kovács András Bálint: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Balassa Péter: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jancsó Miklós: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Kósa Ferenc: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Herskó János: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jankovics Marcell: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Schubert Gusztáv: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Lengyel László: A megőrzés láza Kordokumentum
SPIKE LEE
• Békés Pál: Én fekete vagyok, te meg fehér A Malcolm X amerikai premierjéről

• Földényi F. László: Felhőtlen álmok nyomasztó világa Német ideológiák
• Szilágyi Ákos: Privátsztálin Joszif Visszarionovics Tarzan
FESZTIVÁL
• Báron György: Don Quijote nekiront a vetítővászonnak Szaloniki
• Létay Vera: A szó Izsák szava Genf
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Rossz nyelvek Meztelen ebéd
• Dániel Ferenc: A Ford T-modell Egerek és emberek
• Báron György: A befáslizás művelete Erózió
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Nincs bocsánat
• Fáber András: 1492
• Barotányi Zoltán: Komputer-kémek
• Barotányi Zoltán: Dől a le!
• Turcsányi Sándor: Egy becsületbeli ügy
• Sneé Péter: Puszta acél
• Tamás Amaryllis: Tini krimi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Iskolai valcer

Kulcsár Mária

 

Szovjet anyának is lehet szeretője. Sőt: érettségiző lánya terhes, a papa pipogya, megszökik a gyenge akaratú vőlegény, az egyenruha-dogmákba kövült katonatiszt világa nevetségesen érthetetlen.

Mihalkov-Koncsalovszkij, Tarkovszkij, Nyikita Mihalkov után Pavel Ljubimov is felismerte: a hetvenes évek összekuszálódott társadalmi és magánéleti viszonyai közt bukdácsoló nézőt hidegen hagyja a Makulátlan Hős sztereotip figurája. A becsületes, okos gondolat azonban magánügy marad, ha nem a hozzá megfelelő formában és színvonalon jut „el közönségéhez. Nem érdekelhetnek a bizonytalan figurák, felületes kapcsolatok, ha bizonytalan és felületes A Rogyionova forgatókönyve, melyben szerepelnek. Némelyik jelenet ódivatú-szentimentális művészkedése nevetésre ingerel: miközben fiúhősünk rigófüttyös erdőben enyeleg menyasszonyával, elhagyott kedvese szorongva sétál az ÁB-bizottság épülete előtt, szakadó esőben, természetesen. Hasonlóan gyermekded dramaturgiai fordulatok lökdösik előre az erőltetett történetet, melyet jó szívvel elfeledhetett volna a rendező.

Maradna esendő, küszködő, egymással harcoló figuráinak embersége, a fodros-fátylas, kicsinyes „pompájú” ünnepélyek kesernyés groteszfcuma, az utcák, udvarok, osztálytermek, iskolai ama-tőrfilmek nosztalgiája.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/09 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8156