KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/február
POSTA
• Peternák Miklós: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Kovács András Bálint: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Balassa Péter: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jancsó Miklós: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Kósa Ferenc: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Herskó János: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jankovics Marcell: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Schubert Gusztáv: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Lengyel László: A megőrzés láza Kordokumentum
SPIKE LEE
• Békés Pál: Én fekete vagyok, te meg fehér A Malcolm X amerikai premierjéről

• Földényi F. László: Felhőtlen álmok nyomasztó világa Német ideológiák
• Szilágyi Ákos: Privátsztálin Joszif Visszarionovics Tarzan
FESZTIVÁL
• Báron György: Don Quijote nekiront a vetítővászonnak Szaloniki
• Létay Vera: A szó Izsák szava Genf
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Rossz nyelvek Meztelen ebéd
• Dániel Ferenc: A Ford T-modell Egerek és emberek
• Báron György: A befáslizás művelete Erózió
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Nincs bocsánat
• Fáber András: 1492
• Barotányi Zoltán: Komputer-kémek
• Barotányi Zoltán: Dől a le!
• Turcsányi Sándor: Egy becsületbeli ügy
• Sneé Péter: Puszta acél
• Tamás Amaryllis: Tini krimi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Holland Filmhét

Koltai Ágnes

Szeptember 13–19-e között Holland Filmhetet rendezett a MOKÉP. Jos Stelling Az illuzionista (1983) és a Hőzöngők (1981), Peter Oosthoek An Bloem (1983), Annette Apos Giovanni (1983), Marleen Gorris Christine M: némasága (1982), Ben Verbong A vöröshajú lány (1982), és Jan Gruyaert Lenföldek (1983) című filmje szerepelt a programban. Jos Stelling neve nálunk sem ismeretlen. Rembrandt (1977) című alkotása szerepelt az 1979-ben, Budapesten rendezett Holland Filmhét műsorán. Stelling a hivatalos filmgyártástól távol él és dolgozik, főleg amatőr színészeket szerepeltet filmjeiben, önálló gyártó társaságot alapított. Az Utrechtben élő rendező saját mozival rendelkezik, ebből tartja el magát, és önálló újságot is szerkeszt. Az Utrecht külvárosában játszódó A hőzöngők Herman van Veen Jukebox 2008 című színműve nyomán készült. Az iUuzionista egy komédiásról szól, főszereplője Freek de Jonge, aki maga is komédiás. Az An Biomen a színházi rendező Peter Oostholek eddigi egyetlen játékfilmje. Ton Vorstenbosch A válás című színműve nyomán készült, hőse egy középkorú asszony, aki megpróbál kitörni unalmas házaséletéből.

Annette Apon, a Giovanni rendezőnője újságíróként kezdte pályáját, először az Amsterdams Stads Journaalnál dolgozott, majd 1968-ban néhány barátjával megalapította a Skrien című filmszaklapot, amelynek ma is munkatársa. Első játékfilmje, a Golven az 1982-es rotterdami fesztiválon és Nyugat-Berlinben is nagy feltűnést keltett. A Giovanni második rendezése. Ez a holland Nagyítás, bősnője, Diane divatfotós, Rómában egy Giovanni nevű fiú után nyomoz, nem találja meg, helyette zavaros kalandokba keveredik.

Marleen Gorris, a Christine M. némasága rendezője nem hivatásos filmes. Az 1949-es születésű Gorris Amszterdamban dramaturgiát tanult, majd a birminghami egyetemen szerzett bölcsészdiplomát. Még amszterdami évei alatt alapított egy forgatókönyvíró-csoportot, itt írták a Christine M. forgatókönyvét is.

Theun de Vries regénye nyomán készült, valódi történelmi alakról szól Ben Verborg filmje, A vöröshajú lány. A film főhőse Hannie Schaft, a konzervatív polgári családból származó diáklány, aki 1943-ban csatlakozott a holland ellenállási mozgalomhoz.

Jan Gruyaert, a Lenföldek rendezője az Antwerpeni Akadémián tanít fényképészetet. Egy rövidfilm és egy nagyjátékfilm után készítette el Stijn Streuvels regénye nyomán a Lenföldeket, amely a századforduló idején Nyugat-Flandriában játszódik, s egy parasztcsalád mindennapjait mutatja be.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/11 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6264