KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/február
POSTA
• Peternák Miklós: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Kovács András Bálint: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Balassa Péter: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jancsó Miklós: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Kósa Ferenc: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Herskó János: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jankovics Marcell: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Schubert Gusztáv: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Lengyel László: A megőrzés láza Kordokumentum
SPIKE LEE
• Békés Pál: Én fekete vagyok, te meg fehér A Malcolm X amerikai premierjéről

• Földényi F. László: Felhőtlen álmok nyomasztó világa Német ideológiák
• Szilágyi Ákos: Privátsztálin Joszif Visszarionovics Tarzan
FESZTIVÁL
• Báron György: Don Quijote nekiront a vetítővászonnak Szaloniki
• Létay Vera: A szó Izsák szava Genf
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Rossz nyelvek Meztelen ebéd
• Dániel Ferenc: A Ford T-modell Egerek és emberek
• Báron György: A befáslizás művelete Erózió
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Nincs bocsánat
• Fáber András: 1492
• Barotányi Zoltán: Komputer-kémek
• Barotányi Zoltán: Dől a le!
• Turcsányi Sándor: Egy becsületbeli ügy
• Sneé Péter: Puszta acél
• Tamás Amaryllis: Tini krimi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az első lovashadsereg

Gáti Péter

 

Szemjon Mihajlovics Bugyonnij már életében legendás alakja a főszereplője ennek a monumentális történelmi filmtablónak. Az az ember, aki a cári hadsereg tisztjéből lett a vörös lovasalakulatok megszervezője, az Első Lovashadsereg parancsnoka, és akinek óriási szerepe volt mind a fehérgárdisták, mind a lengyel intervenciós seregek felett aratott győzelemben. A nagylélegzetű történelmi filmalkotások hagyományos modorát és művészi eszközeit felhasználó mű a polgárháború éveiben játszódik, a Gyenyikin vezette, túlerőben levő fehérek elleni döntő ütközettel, és az azt megelőző nap krónikájával a középpontban. Lassú, méltóságteljes stílusban megkomponált körképet láthatunk Bugyonnij seregének egy napjáról, egy-egy epizódot, melyek segítségével a rendező megpróbálja megszüntetni a három lépés távolságot választott hősei és a mai néző között. Tanulságos ebből a szempontból Bugyonnij filmbeli alakját szemügyre venni. A rendező elképzelése szerint a parancsnok személyének jelentőségét nem legendakeltő tulajdonságainak kiemelésével, tehát például harci bátorsága illusztrálásával lehet hitelessé tenni, ezért elsősorban Bugyonnij szavaira, gesztusaira, rokonszenves emberi megnyilvánulásaira koncentrál a film. A mozaikokból álló életképek válnak hangsúlyossá, és a mellékszereplők volnának hivatottak életre kelteni a Történelmet. A figurák azonban – és ez alól Bugyonnij alakja sem kivétel – súlyos teherként viselik az utókortól a hősöknek kijáró áhítatos tiszteletet. A film szereplői hétköznapinak szánt megnyilvánulásaikban is sajnos megmaradnak hérosz-szobroknak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/11 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5681