KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/február
POSTA
• Peternák Miklós: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Kovács András Bálint: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Balassa Péter: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jancsó Miklós: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Kósa Ferenc: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Herskó János: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jankovics Marcell: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Schubert Gusztáv: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Lengyel László: A megőrzés láza Kordokumentum
SPIKE LEE
• Békés Pál: Én fekete vagyok, te meg fehér A Malcolm X amerikai premierjéről

• Földényi F. László: Felhőtlen álmok nyomasztó világa Német ideológiák
• Szilágyi Ákos: Privátsztálin Joszif Visszarionovics Tarzan
FESZTIVÁL
• Báron György: Don Quijote nekiront a vetítővászonnak Szaloniki
• Létay Vera: A szó Izsák szava Genf
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Rossz nyelvek Meztelen ebéd
• Dániel Ferenc: A Ford T-modell Egerek és emberek
• Báron György: A befáslizás művelete Erózió
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Nincs bocsánat
• Fáber András: 1492
• Barotányi Zoltán: Komputer-kémek
• Barotányi Zoltán: Dől a le!
• Turcsányi Sándor: Egy becsületbeli ügy
• Sneé Péter: Puszta acél
• Tamás Amaryllis: Tini krimi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A galamb szárnyai

Kis Anna

 

Pénzzel és halálszaggal manipulált szerelem a 19. és 20. század ütközetében, küzdelem a társadalmi kutyaszorító ellen, könnyes érzelmi önfeláldozás, abszurd és nekrofíl szerelmi háromszög és karneváli hangulat az amerikaiból angollá vedlett, századfordulós Henry James finom stílusú regénye nyomán – mi másra számíthat az ember, mint felkavaró, kosztümös drámaiságra a fátyolosan fényképezett századelő igéző környezetében. A baj csak ott kezdődik, amikor az igéző környezet – azaz a lenyűgöző London és Velence – önálló életre kel, és egy utazási iroda ajánló klipjeként kezd működni, mintegy mellékesen megtűzdelve az erőtlen karakterek háttérben megbúvó, sematikusan levezényelt és csak elviekben drámai történetének cselekménypontjaival. Látványt kapunk szemernyi történettel ízesítve, pedig fordítva lenne fogyasztható.

Kate és Merton szerelme titkos, állítólag szenvedélyes, ám anyagilag nem kielégítő. Milly ellenben nagyon kedves, milliomos és ráadásul várhatóan rövidéletű. Milly és Kate jó barátnők a maguk jogos igényeivel: Milly nem akar szűzen meghalni, Kate pedig nem óhajt pénz nélkül élni. És itt veszi kezdetét a könnyes önfeláldozás. Van egy bedobható, csalinak kiválóan alkalmas hím talonban, így tehát Kate saját szerelmét prostituálja. Menetrendszerűen megérkezik a várva várt halál Velencében, a megkezdett játszmát folytatni mégsem lehet; az örökséghez már senkinek nincs gusztusa, s az erkölcsileg túlérzékeny Merton morális alapon beleszeret a halott lány emlékébe. Mindent összevetve egyedül Milly jár jól: pénz neki már úgysem kell, viszont kap érzelmi végkielégítést, sejthetően nem szűzen hal meg, és igazán szép temetést rendeznek neki.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/02 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3966