KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/február
POSTA
• Peternák Miklós: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Kovács András Bálint: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Balassa Péter: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jancsó Miklós: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Kósa Ferenc: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Herskó János: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jankovics Marcell: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Schubert Gusztáv: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Lengyel László: A megőrzés láza Kordokumentum
SPIKE LEE
• Békés Pál: Én fekete vagyok, te meg fehér A Malcolm X amerikai premierjéről

• Földényi F. László: Felhőtlen álmok nyomasztó világa Német ideológiák
• Szilágyi Ákos: Privátsztálin Joszif Visszarionovics Tarzan
FESZTIVÁL
• Báron György: Don Quijote nekiront a vetítővászonnak Szaloniki
• Létay Vera: A szó Izsák szava Genf
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Rossz nyelvek Meztelen ebéd
• Dániel Ferenc: A Ford T-modell Egerek és emberek
• Báron György: A befáslizás művelete Erózió
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Nincs bocsánat
• Fáber András: 1492
• Barotányi Zoltán: Komputer-kémek
• Barotányi Zoltán: Dől a le!
• Turcsányi Sándor: Egy becsületbeli ügy
• Sneé Péter: Puszta acél
• Tamás Amaryllis: Tini krimi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Relic – Bestia

Takács Ferenc

 

Minden receptre és szabvány szerint történik. Először is kivesszük az amerikai filmközhelytárból a „Félelem az inváziótól” márkajelű szabadalmi leírást a testileg-lelkileg tiszta, egészséges és normális Amerikáról, amelyet mindig kívülről és mindig alattomban fenyeget a rombolás, dúlás és halál, hol Afrikából behurcolt vírusok, hol csalárdan emberi alakot öltő földönkívüli idegenek, hol magukat becsületes amerikai atomtudósnak vagy sarki hentesnek álcázó KGB-ügynökök képében. Vegyítsük ezt a szabványt a „Szörny, amely egy ideig legyőzhetetlennek tűnik, mert nem tudjuk a gyengéjét” felzetű receptben foglaltakkal (egy polccal lejjebb található), s ha ezt a keveréket megszórjuk egy kis filmes populárpszeudo-genetikával a Science Fiction feliratú sótartóból (ez is ott van valahol filmközhelytárunk büféjében), máris nekiláthatunk scifihorrormutánsszörnyfilmünk leforgatásának: dél-amerikai kőkorszaki szinten élő indián törzs babonás varázsnövénye szörnyű genetikus mutációt idéz elő, amelynek eredménye (praktice Stan Winston műve, aki az Alien-sorozat, a Jurassic Park és a Terminator II szörnyeit is fabrikálta) azután az USA-ba behurcoltatván véres tombolásba kezd a chicagói Természettudományi Múzeumban.

Nos, a filmet le is forgatták. S láss csudát: az ezerszer látott sablonokból ezúttal egy (szó se róla) tökéletesen sablonos, ám tökéletesen élvezhető film készült el. Jó a ritmus, jeles a színészi munka, kitűnő a feszültségteremtés, s még némi – a sematizmust valamelyest oldó – szatíra és humor is belefér a filmbe, a múzeum szakszemélyzetének, a tudományos kutatóknak belterjes életét és munkáját megkaristoló irónia. S persze remek a szörny is, mozgó makettnek és digitális videotrükknek egyként lenyűgöző. A film alkotóbrigádját együttesen és tagjait külön-külön is dicséret illeti: a tervet teljesítették, a szerelőszalag mentén szorgoskodva mindenki a legjobbat hozta ki magából.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/08 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1571