KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/január
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Az olasz film ünnepe Premio Grolle D’Oro
GREENAWAY
• Lajta Gábor: Világszertár
ANGELOPULOSZ
• Fáber András: Odüsszeusz újra tengerre száll Beszélgetés Theo Angelopulosszal
MAGYAR FILM
• Sipos Júlia: Virágnyelvtan Beszélgetés Simó Sándorral és Szabó Istvánnal
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Forgách András: Halott tőzsdeügynök a múzeumban Az új ártatlanság az amerikai filmben
MARLENE DIETRICH
• Molnár Gál Péter: Moll Flanders szépunokája
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Vihar előtt Pordenone
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Madridi szőke Tűsarok
• Koltai Ágnes: Törtszív úrfi Hollywoodi lidércnyomás (Barton Fink)
• Turcsányi Sándor: Álomszonáta Otthonom, Idaho
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A fűnyíró ember
• Schubert Gusztáv: Krapatchouk
• Sneé Péter: Semmit a szemnek!
• Fáber András: Superman III.
• Barotányi Zoltán: Oroszlánszív
• Sárközi Dezső: Jól áll neki a halál
• Turcsányi Sándor: Dili-vízió
• Sneé Péter: Őrjítő vágy

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A szem

Nevelős Zoltán

A hongkongi születésű Pang ikrek Bangkokban készítették első közös játékfilmjüket 1999-ben. A Bangkok Dangerous egy süketnéma bérgyilkos szívszaggató történetét mesélte el elegyítve Wong Kar-wai Csungking expresszének képi trükkjeit és atmoszféráját John Woo érzelmes-véres akcióoperáinak látványosságával, míg a történet szerelmi szála erősen a Leon, a profira hajazott. A sokkolóan brutális képsorokat is tartalmazó film inkább irritálóan mesterkélt, mintsem bármilyen szempontból izgalmas darab volt, egzotikumának és divatos tematikájának hála mégsem szerepelt rosszul az európai és amerikai fesztiválokon.

A szem hasonlóképp sikerfilmekből összeollózott darab, de a Bangkok Dangerousszel ellentétben egyáltalán nem rossz. Egy fiatal, vak lány szaruhártya-átültetés után látni kezd – ráadásul többet a szokásosnál: látja a halottakat is, mint a kissrác A hatodik érzékben, sőt egy idő után rájön, hogy jövendő tragédiákat is képes előre látni, ami a Végső állomás alapötlete is. A lány elindul hát (a rá szemet vető fiatal doki társaságában), hogy felkutassa egy thaiföldi kisvárosban azt a halott lányt, akinek a szemét megkapta, és akinek még maradt valami elintézetlen ügye e világon (itt A hetedik érzék és A kör köszönnek vissza). Ha azonban az eredetiség kérdését félretesszük, a film minden téren a „jó” kategóriába esik: a képek gyönyörűek, a cselekmény elegánsan lassú ritmusa végig összhangban marad a titkok izgalmas kibontakozásával, a történet építőkockái végül kerek egésszé állnak össze, a kísértetes jelenetek pedig hátborzongatóak – akkor is, amikor nem a háttérben életlenül látszó alakról van szó, hanem egy korábban ismert szereplőről derül ki, hogy már „odaát” van.

A szem ugyanakkor időközben „eredetivé” is vált, az ikrek ugyanis az idén el készítették A szem 2.-t, amely más szereplőkkel variálja tovább a formulát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/07 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1962