KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/december
KRÓNIKA
• Zalán Vince: Rolf Richter

• Kovács András Bálint: Tarkovszkij szellemi útja Két világ között: a persona
• Eörsi István: Időm Gombrowicz-csal Naplórészletek
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: Halálraítált viccek Jiddis filmek
TELEVÍZÓ
• Tillmann József A.: Kimondhatatlan, amint eltűnik vagy megmutatkozik Köz(bülső)játék

• Báron György: Az amatőrizmus diszkrét bája Negyedszázad független magyar filmjei
• Bakács Tibor Settenkedő: Jövőgyűjtés Intermediális Tanszék
CYBERVILÁG
• Schubert Gusztáv: A barbár jövő Ezredvégi fantázia
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Helsinki az egész világ Bohémélet
• Schubert Gusztáv: Kis kombinátorok A nagy postarablás
LÁTTUK MÉG
• Glauziusz Tamás: Téli mese
• Báron György: Benzin, étel, szállás
• Koltai Ágnes: A navigátor
• Turcsányi Sándor: Micsoda csapat!
• Sneé Péter: Szűnj meg, Fred!
• Turcsányi Sándor: Fortress
• Sárközi Dezső: Bumeráng

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Két anya

Csala Károly

Friss történet, avítt dramaturgiai fogásokkal. A vietnami és laoszi nép győzelme után, Laosz földjén búcsúztatnak egy vietnami katonát. Váratlan emléksor bomlik ki: az egyik jelenlevő asszony lelkében – thai nemzetiségű vietnami, akit még a franciák hurcoltak Laoszba – régi sebek szakadnak föl, két évtizede elvesztett kisfiára, megölt férjére emlékezik... Laoszi lánya így tudja meg, hogy csupán mostohaanyját tisztelheti benne, mivel az igazit épp e franciáktól megszökött asszony bújtatásáért gyilkolták meg a megszállók. A laoszi partizánharcok történetének néhány fényes lapja meglehetősen leegyszerűsített változatban idéződik föl a két hős anya történetével. A Vietnamból Laoszba szakadt thai asszony igazi ellenállót nevel laoszi asszonytársa leánygyermekéből – miközben rég elveszett fia a vietnami felszabadító sereg soraiban válik hős harcossá, s kerül a katonai segítségnyújtás során Laoszba. Ő az, persze hogy ő, akivel a film első kockáin találkozhatunk. A végén egymásra találnak, s anya és fia együtt indul vissza hazájába, olyan búcsúztató-finálé után, amely már tisztára a romantikus nagyopera szabálykönyvének engedelmeskedik, nem pedig a mai tárgyú realista filmelbeszélés útját-módját kutatja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/09 48-49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8154