KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/december
KRÓNIKA
• Zalán Vince: Rolf Richter

• Kovács András Bálint: Tarkovszkij szellemi útja Két világ között: a persona
• Eörsi István: Időm Gombrowicz-csal Naplórészletek
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: Halálraítált viccek Jiddis filmek
TELEVÍZÓ
• Tillmann József A.: Kimondhatatlan, amint eltűnik vagy megmutatkozik Köz(bülső)játék

• Báron György: Az amatőrizmus diszkrét bája Negyedszázad független magyar filmjei
• Bakács Tibor Settenkedő: Jövőgyűjtés Intermediális Tanszék
CYBERVILÁG
• Schubert Gusztáv: A barbár jövő Ezredvégi fantázia
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Helsinki az egész világ Bohémélet
• Schubert Gusztáv: Kis kombinátorok A nagy postarablás
LÁTTUK MÉG
• Glauziusz Tamás: Téli mese
• Báron György: Benzin, étel, szállás
• Koltai Ágnes: A navigátor
• Turcsányi Sándor: Micsoda csapat!
• Sneé Péter: Szűnj meg, Fred!
• Turcsányi Sándor: Fortress
• Sárközi Dezső: Bumeráng

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Languszta reggelire

Schéry András

 

Úgy látszik, Giorgio Capitani szerint nincs a világon annál humorosabb, mint ha A B feleségével bújik ágyba, B pedig A-éval. Akiket forró szenvedély hevít című, tavaly bemutatott produkciójában ezenkívül szerencsére más nem is nagyon jutott eszébe. Ám azóta óriási felfedezésekkel gazdagodott, s ezekből nem maradhatnak ki a magyar mozinézők sem: hisz van-e ahhoz fogható tréfa-móka-kacagás, mint ha a vizet épp akkor zárják el, mikor az idióta főszereplő fürdik; vagy ha matracokat szállító teherautóra zuhan, és úgy pattog rajta, mint egy gumilabda? Már hogy volna?! Nincs, nem is volt, ne is tessék keresni. Tessék csak ezen röhögni, bámulni az újgazdagok-álma villát (irigykedő nézők elégtételéül ugyan némileg szétverik a berendezést), a színésznőknek csak erős túlzással minősíthető reklámszépségeket (ruhakölteményeiket hölgyek kárörömére és urak örömére letépik róluk); és tessék szépen belátni, hogyha valaki szegény, az bizony jobban teszi, ha nem akar könnyűszerrel meggazdagodni. Mindezt, és még sok ilyen válogatott finomságot tálalnak itt a languszta mellé.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/06 45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7430