KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/december
KRÓNIKA
• Zalán Vince: Rolf Richter

• Kovács András Bálint: Tarkovszkij szellemi útja Két világ között: a persona
• Eörsi István: Időm Gombrowicz-csal Naplórészletek
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: Halálraítált viccek Jiddis filmek
TELEVÍZÓ
• Tillmann József A.: Kimondhatatlan, amint eltűnik vagy megmutatkozik Köz(bülső)játék

• Báron György: Az amatőrizmus diszkrét bája Negyedszázad független magyar filmjei
• Bakács Tibor Settenkedő: Jövőgyűjtés Intermediális Tanszék
CYBERVILÁG
• Schubert Gusztáv: A barbár jövő Ezredvégi fantázia
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Helsinki az egész világ Bohémélet
• Schubert Gusztáv: Kis kombinátorok A nagy postarablás
LÁTTUK MÉG
• Glauziusz Tamás: Téli mese
• Báron György: Benzin, étel, szállás
• Koltai Ágnes: A navigátor
• Turcsányi Sándor: Micsoda csapat!
• Sneé Péter: Szűnj meg, Fred!
• Turcsányi Sándor: Fortress
• Sárközi Dezső: Bumeráng

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Érdeklődéssel olvasom...

Geibel Károly

 

Érdeklődéssel olvasom a filmek forgalmazásáról, a fővárosi mozik helyzetéről szóló írásokat és riportokat. „A Corvin mozi helyzete kiváltságos” – mondja a riporter (1981/7-es szám, 20. oldal). Nyilván igaza van, viszont szerintem még „kiváltságosabb” a Filmmúzeum helyzete. Kár, hogy riportjukban csak néhány sor foglalkozik a Filmmúzeummal. Ez a mozi megengedte magának, hogy az állandóan zsúfolt nézőtér érdekeit vegye figyelembe és öt-hat évig (!) egyfolytában vetítse a Dekameront, vagy újabban hosszú ideje a Canterbury meséket. Máskor ellenben, talán túl hamar beletörődve az érdektelenségbe, egy-két nap után levették a műsorról Resnais filmtörténetileg İ8 jelentős és sehol-soha másutt nem látható alkotását, a Murielt. Mindenesetre a Filmmúzeum érdekes – ég szerintem, néhány bosszantó következetlenség ellenére is általában jó – műsorpolitikáját is érdemes volna egyszer részletesebben is tárgyalni, talán még használható ötleteket is adnának néhány más mozinak.

 

Geibel Károly

Budapest

 

*

 

A Filmmúzeum nem a FŐMO (Fővárosi Moziüzemi Vállalat), hanem a Filmtudományi Intézet és Filmarchívum hatáskörébe és irányítása alá tartozik. Műsorterve, bemutatói tehát teljesen függetlenek mind a MOKÉP-től, mind az összes többi fővárosi és vidéki moziétól. Helyzetének minden előnye (és olykor hátránya) ezzel függ össze. Egyetértünk abban, hogy a Filmmúzeum mint jelenség megérdemel egy önálló fejezetet.

 

A szerkesztőség

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/09 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7321