KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/december
KRÓNIKA
• Zalán Vince: Rolf Richter

• Kovács András Bálint: Tarkovszkij szellemi útja Két világ között: a persona
• Eörsi István: Időm Gombrowicz-csal Naplórészletek
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: Halálraítált viccek Jiddis filmek
TELEVÍZÓ
• Tillmann József A.: Kimondhatatlan, amint eltűnik vagy megmutatkozik Köz(bülső)játék

• Báron György: Az amatőrizmus diszkrét bája Negyedszázad független magyar filmjei
• Bakács Tibor Settenkedő: Jövőgyűjtés Intermediális Tanszék
CYBERVILÁG
• Schubert Gusztáv: A barbár jövő Ezredvégi fantázia
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Helsinki az egész világ Bohémélet
• Schubert Gusztáv: Kis kombinátorok A nagy postarablás
LÁTTUK MÉG
• Glauziusz Tamás: Téli mese
• Báron György: Benzin, étel, szállás
• Koltai Ágnes: A navigátor
• Turcsányi Sándor: Micsoda csapat!
• Sneé Péter: Szűnj meg, Fred!
• Turcsányi Sándor: Fortress
• Sárközi Dezső: Bumeráng

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A parafenomén

Tamás Amaryllis

 

A Titkos dimenziók címmel, négyrészesre tervezett film paranormál jelenségekről tudósít. Az első rész, A parafenomén a „Geller-effektusról”, a második a poltergeist-jelenségről, a harmadik és a negyedik a manilai „csodadoktorokról”, a paranormális képességek gyógyító erejéről, a hittel való pszichoterápiás gyógyításról.

A parapszichológia iránt érdeklődő kvantumfizikus, lézer- és plazmakutató, de az Amerikai Bűvészek Társaságának Okkult Jelenségeket Vizsgáló Bizottsága is egyként fürkészi, mire képes Uri Geller (apai dédapja magyar rabbi, anyai ágon Sigmund Freud rokona), és szeretnék tudni, hogyan csinálja... A meggörbült kanalak, újrajáró órák, kimozdult iránytűk, kezében kicsírázó magvak, megbolondult komputerek – a természetfölötti erők vizsgálatára irányították a tudományos világ figyelmét. Haditechnikai mérnökök, űrhajósok vállalják a gúnyolódás kockázatát a kihívás, a játék, a felfedezés öröméért, hogy a fizika jelenlegi határain túlra merészkedjenek, hogy kideríthessenek valamit a titkos dimenziók természetéről, az érzékszerveken kívüli érzékelésről, elsorvadt intuíciós képességünk titkairól.

Mintha a század kozmikus bohóca, a nyelvöltögető Einstein csúfondáros üzenete, léten túli provokációja testesülne meg az Uri Geller-jelenségben: boszorkányok pedig vannak! A valóság titkairól bármelyik pillanatban kiderülhet, hogy nem játékról, nem bűvészcsínyről van szó...

Czencz József első filmjének szellemi különlegességével lep meg. Ezért is bántóak azok a hibák (a túl rövidre vágott snittek), melyek szinte hiteltelenné teszik a megnyerő személyiségű Geller telekinetikus „mutatványait”. Hiányzik a videóbetétekben megmutatott, feltehetőleg komoly szakmai véleményalkotók neve (feliratozás!), ami ugyancsak ügyetlenül megkérdőjelezi a magyar stáb szándékainak komolyságát.

U.I.: Figyelmeztetés a nyomdának! Ha a fényszedőgépek egyszerre hibásodnának meg, éppen akkor, amikor a paranormális jelenségeket tárgyaló cikket betápl


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/06 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4367