KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/december
KRÓNIKA
• Zalán Vince: Rolf Richter

• Kovács András Bálint: Tarkovszkij szellemi útja Két világ között: a persona
• Eörsi István: Időm Gombrowicz-csal Naplórészletek
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: Halálraítált viccek Jiddis filmek
TELEVÍZÓ
• Tillmann József A.: Kimondhatatlan, amint eltűnik vagy megmutatkozik Köz(bülső)játék

• Báron György: Az amatőrizmus diszkrét bája Negyedszázad független magyar filmjei
• Bakács Tibor Settenkedő: Jövőgyűjtés Intermediális Tanszék
CYBERVILÁG
• Schubert Gusztáv: A barbár jövő Ezredvégi fantázia
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Helsinki az egész világ Bohémélet
• Schubert Gusztáv: Kis kombinátorok A nagy postarablás
LÁTTUK MÉG
• Glauziusz Tamás: Téli mese
• Báron György: Benzin, étel, szállás
• Koltai Ágnes: A navigátor
• Turcsányi Sándor: Micsoda csapat!
• Sneé Péter: Szűnj meg, Fred!
• Turcsányi Sándor: Fortress
• Sárközi Dezső: Bumeráng

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Három a nagylány

Tamás Amaryllis

 

Az ír Pat O’Connor egy, az Ok nélkül lázadó vagy Az utolsó mozielőadás feszes bonyolultságú filmfeldolgozásához hasonlítható szenvedélyes kor- és családtörténetet forgatott Sue Miller regénye nyomán. Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején játszódó „saga” a gazdag Abbott-família teenager-lányai és a munkásosztálybéli Holt-fiúk között, akár egy megelevenedett apokrif János evangéliumából.

A téma időtlen és egyetemes: szeretet, gyűlölet, szerelem, ármány, félreértések, valódi együttérzés és megbocsátás, „sötét” titkok, az ösztönök parancsoló szükségessége, csupa keresés, a lélek és a test végtelen vágyódása. A hétköznapi élet zűrzavaros morajlása – az összhang varázsának hajszolása közben. Doug és Jacey, Lloyd és Helen, Eleanor és Pamela figurái: izgalmas színészi kihívások a mai amerikai filmklasszisok érzékeny megformálásában. A filmben – éppúgy mint az életben – csak a kiválasztott kevesek jutnak el a lét kifürkészhetetlen egyszerűségű titkának megértéséig: „Lámpád vagyok, ha látsz engem. Ajtód vagyok, ha zörgetsz rajtam.”


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/04 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3682