KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/november
KRÓNIKA
• Székely Gabriella: Könnyű-e filmrendezőnek lenni? Juris Podnieks halálára

• Reményi József Tamás: Ali én vagyok Fassbinder és más hazaárulók
• Bikácsy Gergely: Az utolsó ember Németorszag kilenc (új) nulla
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Orlando féltestvérei Velence
• N. N.: A 49. Velencei Fesztivál díjai
TELEVÍZÓ
• Turcsányi Sándor: Bohdalová térde Evald Schorm

• Gelencsér Gábor: A történelmi film vége Markéta Lazarová
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Videópalack Beszélgetés Hanák Gáborral
• Sipos Júlia: Kié a csőd? Beszélgetés stúdióvezetőkkel

• Timár Péter: Katarzis vasalás közben Mondino, a klipkirály
KRITIKA
• Báron György: Másnap Goldberg-variációk
• Zoltai Dénes: Zeneórák haladóknak Minden reggel
• Almási Miklós: Hollywoodi kövületek A játékos
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Apám dicsősége; anyám kastélya
• Turcsányi Sándor: Egyedülálló nő megosztaná...
• Bíró Péter: Mint a tűz
• Székely Gabriella: Paris Trout
• Sneé Péter: Fiúk (Boys)
• Schubert Gusztáv: Medicine Man
• Argejó Éva: Jöttem, láttam, beköltöztem
• Tamás Amaryllis: Isten veled, király

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kojak és a Marcus-Nelson gyilkosságok

Hegedűs Tibor

 

A Kojak és a Marcus-Nelson gyilkosságok rendezője – szinte zseniálisnak mondható ötlettel – ellen-Kojak filmet készített; Kojakot és környezetét a manipulált miliőből a reális világba helyezte át. Ahol a bűntényeknél rendszerint az az elsődleges jelszó: keresd a négert! És ha ráakadnak egyre, aki kicsit is gyanúsítható, megáll a nyomozás, mert megvan az elítélhető vádlott, akinek „beismerő vallomását” jól ismert módszerekkel csikarják ki. Joseph Sargent filmjének is egy 1966-ban megtörtént, és nagy port felkavart eset, illetve az esetről írt dokumentumregény az alapja. Az ebből készült forgatókönyvbe pedig belekerült már Kojak hadnagy jól ismert figurája is, aki részben kommentátor, részben figyeli az eseményeket (nem rá osztják az ügyet). Olyan nyomozóként lép elénk, aki elvesztette hitét az amerikai igazságszolgáltatásban, és aki a faji előítéletek elleni harcosként, a brutális módszerek, gátlástalan ügyészek és bírák leleplezőjeként van jelen a filmben, a jeles José Ferrer társaságában, aki egy nagyképességű, ugyancsak „ellenzéki” ügyvédet alakít.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/04 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7135