KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/november
KRÓNIKA
• Székely Gabriella: Könnyű-e filmrendezőnek lenni? Juris Podnieks halálára

• Reményi József Tamás: Ali én vagyok Fassbinder és más hazaárulók
• Bikácsy Gergely: Az utolsó ember Németorszag kilenc (új) nulla
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Orlando féltestvérei Velence
• N. N.: A 49. Velencei Fesztivál díjai
TELEVÍZÓ
• Turcsányi Sándor: Bohdalová térde Evald Schorm

• Gelencsér Gábor: A történelmi film vége Markéta Lazarová
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Videópalack Beszélgetés Hanák Gáborral
• Sipos Júlia: Kié a csőd? Beszélgetés stúdióvezetőkkel

• Timár Péter: Katarzis vasalás közben Mondino, a klipkirály
KRITIKA
• Báron György: Másnap Goldberg-variációk
• Zoltai Dénes: Zeneórák haladóknak Minden reggel
• Almási Miklós: Hollywoodi kövületek A játékos
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Apám dicsősége; anyám kastélya
• Turcsányi Sándor: Egyedülálló nő megosztaná...
• Bíró Péter: Mint a tűz
• Székely Gabriella: Paris Trout
• Sneé Péter: Fiúk (Boys)
• Schubert Gusztáv: Medicine Man
• Argejó Éva: Jöttem, láttam, beköltöztem
• Tamás Amaryllis: Isten veled, király

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Te már nagykisfiú vagy

Koltai Ágnes

 

Húsz évvel ezelőtt forgatta Francis Coppola ezt a filmet, akkor, amikor a Warner és a Seven Arts Stúdió ígéretes tehetsége volt (bár még csak segéd- és szinkronrendező, de ontotta a forgatókönyveket, megfilmesítési jogokat vásárolt és társproduceri feladatot is vállalt). A Te már nagykisfiú vagy, amely David Benedictus humoros regényéből készült, az iparos Coppola személyes hangú filmje a kamaszkorról. Hőse egy bumfordi fiúcska, aki szeretne már megszabadulni a szüzesség kínjától, s aki olyan őrülten szerelmes a szüfrazsettnek álcázott, romlott kokottba, hogy megérinteni sem meri, nehogy „megrontsa”.

Látványos gegparádé a Te már nagykisfiú vagy, mégsem aratott nagy sikert. Nem véletlenül finanszírozta évekkel később Coppola, a „filmes keresztapa” George Lucas American Graffitijét: azt remélte, hogy Lucas beteljesíti álmát, leforgat egy hamisítatlan amerikai mitikus filmet az ifjúkorról. Való igaz, George Lucas – a pénzcsináló új-Hollywood másik ígéretes tehetsége – rafináltabb kamaszmelodrámát készített.

Francis Coppolának a külsőségekhez, a gigantikus, lesújtó látványhoz van érzéke: már ebben a filmjében is tobzódik a hatalmas panorámákban, a tablószerű képekben és a gyors vágásban. Ám minden érzelgőssége, naiv romantikája ellenére is rokonszenvesebb ez az ifjúkori botlása, mint későbbi, mérnöki precizitással megtervezett, hideg filmjei.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/03 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5881