KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/november
KRÓNIKA
• Székely Gabriella: Könnyű-e filmrendezőnek lenni? Juris Podnieks halálára

• Reményi József Tamás: Ali én vagyok Fassbinder és más hazaárulók
• Bikácsy Gergely: Az utolsó ember Németorszag kilenc (új) nulla
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Orlando féltestvérei Velence
• N. N.: A 49. Velencei Fesztivál díjai
TELEVÍZÓ
• Turcsányi Sándor: Bohdalová térde Evald Schorm

• Gelencsér Gábor: A történelmi film vége Markéta Lazarová
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Videópalack Beszélgetés Hanák Gáborral
• Sipos Júlia: Kié a csőd? Beszélgetés stúdióvezetőkkel

• Timár Péter: Katarzis vasalás közben Mondino, a klipkirály
KRITIKA
• Báron György: Másnap Goldberg-variációk
• Zoltai Dénes: Zeneórák haladóknak Minden reggel
• Almási Miklós: Hollywoodi kövületek A játékos
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Apám dicsősége; anyám kastélya
• Turcsányi Sándor: Egyedülálló nő megosztaná...
• Bíró Péter: Mint a tűz
• Székely Gabriella: Paris Trout
• Sneé Péter: Fiúk (Boys)
• Schubert Gusztáv: Medicine Man
• Argejó Éva: Jöttem, láttam, beköltöztem
• Tamás Amaryllis: Isten veled, király

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Koponyák

Kovács Marcell

 

Az iskola ódon épülete remek kulisszája lehet szívszorító szerelmi történetnek éppúgy, mint a felnőtté válás buktatóiról szóló drámának, de a sötét folyosókon játszódhat izgalmas thriller is. A Koponyák a rossztanuló módszerével minden ismerős témába belekap, majdcsak lesz valami – persze nem lesz.

Az elit egyetemen működő titkos társaság a gyilkosságtól sem riad vissza, hogy a nyilvánosságot elkerülje. A komoly tinifilmes gyakorlattal, ám annál kevesebb karizmával rendelkező Joshua Jackson alakítja a főhős Luke-ot, aki barátja rejtélyes halálát követően veszedelmes nyomozásba kezd az eset felderítésére. A nagypolitika mumusa, egy osztálykülönbségekkel dacoló szerelem, lázadás az atyai zsarnokság uralma alól és a politikai korrektség nagykönyvéből vett sok-sok idézet színesítik a történetet.

A tizenévesekről szóló filmek lassacskán levonuló aktuális hullámának ez a kevésbé meghatározó darabja kockázatos módon sem sorozatgyilkosságokat, sem huncut flörtöket nem kínál nézőinek, de a jóságos szenátor szerepében William Petersen (Élni és meghalni Los Angelesben, Embervadász) szerepeltetése is inkább csak az idősebbeknél jelenthet jó pontot. A cselekmény kiszámítható, a mondanivaló öreges, az akciók fantáziátlanok, izgalomnak nyoma sincs. Ha legalább azt az ételliftet kihasználták volna úgy, ahogy az egy valamirevaló amerikai kolesz-thrillertől elvárható volna…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/09 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3063