KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/november
KRÓNIKA
• Székely Gabriella: Könnyű-e filmrendezőnek lenni? Juris Podnieks halálára

• Reményi József Tamás: Ali én vagyok Fassbinder és más hazaárulók
• Bikácsy Gergely: Az utolsó ember Németorszag kilenc (új) nulla
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Orlando féltestvérei Velence
• N. N.: A 49. Velencei Fesztivál díjai
TELEVÍZÓ
• Turcsányi Sándor: Bohdalová térde Evald Schorm

• Gelencsér Gábor: A történelmi film vége Markéta Lazarová
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Videópalack Beszélgetés Hanák Gáborral
• Sipos Júlia: Kié a csőd? Beszélgetés stúdióvezetőkkel

• Timár Péter: Katarzis vasalás közben Mondino, a klipkirály
KRITIKA
• Báron György: Másnap Goldberg-variációk
• Zoltai Dénes: Zeneórák haladóknak Minden reggel
• Almási Miklós: Hollywoodi kövületek A játékos
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Apám dicsősége; anyám kastélya
• Turcsányi Sándor: Egyedülálló nő megosztaná...
• Bíró Péter: Mint a tűz
• Székely Gabriella: Paris Trout
• Sneé Péter: Fiúk (Boys)
• Schubert Gusztáv: Medicine Man
• Argejó Éva: Jöttem, láttam, beköltöztem
• Tamás Amaryllis: Isten veled, király

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bazi nagy görög lagzi

Hungler Tímea

 

Bridget Jones óta tudjuk, a társtalan harmincas nő helyzete nem éppen leányálom. Hát még, ha görögnek született, és egy egész család liheg a nyomában férjjelöltre és trónörökösre vadászva. Hősnőnk, Toula is hasonló cipőben jár. Mindennapjait beárnyékolja a tradíció, hangos famíliája kimondta már a verdiktet: család, gyerek, unoka, az otthon melege; mindegy, hogy ő az önmegvalósításról ábrándozik.

Egy szép napon azonban csatát nyer: beiratkozhat egy számítógépszakkörre. A lavina elindul, a rút kiskacsa gyönyörű hattyúvá válik, a családi éttermet otthagyva egy utazási irodában vállal munkát, és az igaziba is belegabalyodik, tovább bonyolítva ezzel amúgy sem egyszerű, az emancipáció és a tradíció közt őrlődő életét. A kiválasztott ugyanis törzsgyökeres amerikai, ami a hellének szemében még a kompjúter technikánál is sokkolóbb fordulat.

A film igazi romantikus komédia: tündérmese a nagy amerikai olvasztótégelyről, világok találkozásáról, harcáról és természetesen a toleranciáról, amelyben a humor fő forrását a két kultúrkör közötti ellentétek szolgáltatják. A zajos görögök a puritán amerikaiakkal egy szerelem ürügyén találkoznak, a fiatalok kedvéért a két család kénytelen megtanulni egymás nyelvét és szokásait, miközben a vicces, lendületes és érzelemgazdag komédiában kínosabbnál-kínosabb szituációkba keverednek, melyek végül is fel- és megoldódnak – egy bazi nagy görög lagziban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/02 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2084