KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/november
KRÓNIKA
• Székely Gabriella: Könnyű-e filmrendezőnek lenni? Juris Podnieks halálára

• Reményi József Tamás: Ali én vagyok Fassbinder és más hazaárulók
• Bikácsy Gergely: Az utolsó ember Németorszag kilenc (új) nulla
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Orlando féltestvérei Velence
• N. N.: A 49. Velencei Fesztivál díjai
TELEVÍZÓ
• Turcsányi Sándor: Bohdalová térde Evald Schorm

• Gelencsér Gábor: A történelmi film vége Markéta Lazarová
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Videópalack Beszélgetés Hanák Gáborral
• Sipos Júlia: Kié a csőd? Beszélgetés stúdióvezetőkkel

• Timár Péter: Katarzis vasalás közben Mondino, a klipkirály
KRITIKA
• Báron György: Másnap Goldberg-variációk
• Zoltai Dénes: Zeneórák haladóknak Minden reggel
• Almási Miklós: Hollywoodi kövületek A játékos
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Apám dicsősége; anyám kastélya
• Turcsányi Sándor: Egyedülálló nő megosztaná...
• Bíró Péter: Mint a tűz
• Székely Gabriella: Paris Trout
• Sneé Péter: Fiúk (Boys)
• Schubert Gusztáv: Medicine Man
• Argejó Éva: Jöttem, láttam, beköltöztem
• Tamás Amaryllis: Isten veled, király

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Gyilkos ösztön

Benke Attila

Solace – amerikai, 2015. Rendezte: Afonso Payart. Szereplők: Anthony Hopkins, Jeffrey Dean Morgan, Abbie Cornish. Forgalmazó: ADS Service. 97 perc.

 

A bárányok hallgatnak és a Twin Peaks óta a kortárs filmek (Hetedik, a Fűrész első része) és tévésorozatok (True Detective, The Killing) különösen kedvelt műfaja az a fajta pszichothriller, melyben a pszichopata sorozatgyilkos kérdőre vonja a nyomozó-protagonistát: felzaklató, kellemetlen kérdéseket intéz a mentálisan instabil főszereplőhöz annak moralitásával és identitásával kapcsolatban. A Hetedikben a hét főbűnt szem előtt tartva gyilkoló, hűvös, őrült Luciferként kísérti meg a pökhendi rendőrt, míg a Dennis Villeneuve-féle Fogságban elmossa az erkölcsi határvonalat a gyerekgyilkos és a nyomába eredő, kétségbeesett, ártatlanokat kínzó családapa között. Afonso Payart Gyilkos ösztönében is ugyanez történik, a film gyakorlatilag semmivel nem frissíti fel a pszichothrillerek alműfaját.

A True Detective és A mentalista modorában készült Gyilkos ösztön ugyanis A bárányok hallgatnak vagy a Hetedik metódusát követi. Afonso Payart művét így inkább a szereposztás, mintsem a meghökkentő fordulatokkal amúgy fukarkodó cselekmény emeli ki a pszichothrillerek tömegéből. Ugyanis ezúttal a doktor Hannibal Lecter karakterével összenőtt, idős kora ellenére is remek formában levő Anthony Hopkins a jó oldalon áll, s olyan különleges képességű látnokot játszik, mint amilyen a 2013-as Hannibal-sorozatban Will Graham volt. S érdekes módon a halálos betegeket elmondása szerint kegyelemből gyilkoló fő ellenfelét az általában jófiúkat megformáló Colin Farrell próbálja meg vászonra vinni több-kevesebb sikerrel. Emellett pedig szerencsére ütős filmzene, és a látomások izgalmas mentális képei dobják fel az eutanáziáról didaktikusan elmélkedő Gyilkos ösztönt.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/04 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12694