KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/november
KRÓNIKA
• Székely Gabriella: Könnyű-e filmrendezőnek lenni? Juris Podnieks halálára

• Reményi József Tamás: Ali én vagyok Fassbinder és más hazaárulók
• Bikácsy Gergely: Az utolsó ember Németorszag kilenc (új) nulla
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Orlando féltestvérei Velence
• N. N.: A 49. Velencei Fesztivál díjai
TELEVÍZÓ
• Turcsányi Sándor: Bohdalová térde Evald Schorm

• Gelencsér Gábor: A történelmi film vége Markéta Lazarová
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Videópalack Beszélgetés Hanák Gáborral
• Sipos Júlia: Kié a csőd? Beszélgetés stúdióvezetőkkel

• Timár Péter: Katarzis vasalás közben Mondino, a klipkirály
KRITIKA
• Báron György: Másnap Goldberg-variációk
• Zoltai Dénes: Zeneórák haladóknak Minden reggel
• Almási Miklós: Hollywoodi kövületek A játékos
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Apám dicsősége; anyám kastélya
• Turcsányi Sándor: Egyedülálló nő megosztaná...
• Bíró Péter: Mint a tűz
• Székely Gabriella: Paris Trout
• Sneé Péter: Fiúk (Boys)
• Schubert Gusztáv: Medicine Man
• Argejó Éva: Jöttem, láttam, beköltöztem
• Tamás Amaryllis: Isten veled, király

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Variációk szexre

Tosoki Gyula

 People Fucking – kanadai, 2007. Rendezte: Martin Gero. Szereplők: Diora Bird, Callum Blue, Josh Dean. Forgalmazó: Gamma Home Entertainment. 87 perc.

Ámulatba ejtő, hogy egyes kortárs rendezők milyen állhatatosan igyekeznek új és újabb színekkel gazdagítani a romantikus vígjáték zsánerét, illetve milyen kitartóan próbálják meg kellemmel és bájjal (Az 50 első randi), vaskos humorral (A 40 éves szűz; Lepattintva), vagy pedig drámaisággal (500 nap nyár) megtölteni a műfaji öntőformákat. A kanadai Martin Gero fesztiváldíjas debütfilmje ott kezdődik, ahol a kortárs romantikus komédiák jobbára befejeződnek. Öt szexuális aktus történetét meséli el, de nem a meztelen testek megmutatására koncentrál, inkább a csupasz tényeket sorolja elő különböző párkapcsolatokban. Mondjuk úgy: Gero a XXI. század elejére megváltozott, deformálódott, elkorcsosult nemi szerepek problémakörében kutakodik. A liezonokat a szereplők (egy expár, egy házaspár, egy egyéjszakás kettős, két barát, valamint egy édeshármas) bénázási hajlamai kapcsolják össze, csöppet Mazursky Bob és Carol és Ted és Alice című klasszikusának modorában, de annál kevésbé hatásosan. A film gyengesége, hogy gyakran nem áll ellen a közhelyeknek, néhol közel óvakodik az ízléstelenséghez, továbbá a második harmadában szűken méri a poénokat, erénye azonban, hogy végeredményben sikerül valamit bemutatnia a mindenkori párkapcsolatok sokszínű teszetoszaságából. Jóllehet az egyes epizódok között jelentősek a színvonalkülönbségek (az édeshármas szál nagyon halovány), számos pillanatában érzékletes a mese (megindító az exek elválásának jelenete, beszédes az egyéjszakás csődör kilépője).

Extrák: Előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/01 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10470