KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/október
KRÓNIKA
• N. N.: A Fiatal Magyar Film Fóruma

• Földényi F. László: Német szenvedés Európa
• Bikácsy Gergely: A képzelet éjszakái Duras filmen
FEDERICO FELLINI
• Tordai Zádor: L’augusto Fellini Örökmozi
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Wisinger István: Lángvörös hús Erőszakhullám Hollywoodban
KRITIKA
• Ardai Zoltán: A sütemény halála Video blues
• Báron György: Költő, tájban, mellékalakokkal Arizonapló
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Érzelmek kisiskolája Doris Dörrie kisregényei
• Hegyi Gyula: Az ő nemzedékük Kovács István a lengyel filmről
FESZTIVÁL
• Lágler Péter: Endo és Nano Linz: Ars Electronica ’92
LÁTTUK MÉG
• Székely Gabriella: Ördög vigye
• Koltai Ágnes: Zombi ésa szellemvasút
• Békés Pál: Dermesztő szenvedélyek
• Takács Ferenc: A végső megoldás: Halál 3
• Sárközi Dezső: Wayne világa
• Tamás Amaryllis: Gyűlölöm a színészeket
• Barotányi Zoltán: Tökéletes katona
• Nagy Gergely: Sült, zöld paradicsom
• Sárközi Dezső: Férfias játékok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A beszélő köntös

Harmat György

 

Ez a film 1941-ben készült, Mikszáth Kálmán népszerű regényéből, s lexikális érdekessége, hogy az első magyar produkció, amely színes részletet tartalmaz. Lexikális érdekesség, mert a nevezetes betét ma már – technikai okokból – nem látható. A kópia teljes egészében fekete-fehér.

Pedig a Beszélő köntösnek más sajátossága aligha van: nem sejteti, hogy rendezője hat évvel később olyan jelentőségű művel jelentkezik majd, mint a Valahol Európában. Radványi Géza kezenyomát legfeljebb néhány szép kocsizás és a harci jelenetek ügyes beállítása dicséri. Kalandok akadnak szép számmal, ám kevéssé lendületesek. Azt a fajta színészi játékot pedig, amit a rangos színészegyüttes – élén a legénynek kissé idős és ez alkalommal szőke Jávor Pállal – nyújt, ma már nehezen viseljük: a népszínműves modor miatt nemigen tudunk belefeledkezni a történetbe. Az egyetlen kivétel: Csortos Gyula finom iróniájú epizódalakítása a budai török basa szerepében.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/07 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6386