KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/október
KRÓNIKA
• N. N.: A Fiatal Magyar Film Fóruma

• Földényi F. László: Német szenvedés Európa
• Bikácsy Gergely: A képzelet éjszakái Duras filmen
FEDERICO FELLINI
• Tordai Zádor: L’augusto Fellini Örökmozi
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Wisinger István: Lángvörös hús Erőszakhullám Hollywoodban
KRITIKA
• Ardai Zoltán: A sütemény halála Video blues
• Báron György: Költő, tájban, mellékalakokkal Arizonapló
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Érzelmek kisiskolája Doris Dörrie kisregényei
• Hegyi Gyula: Az ő nemzedékük Kovács István a lengyel filmről
FESZTIVÁL
• Lágler Péter: Endo és Nano Linz: Ars Electronica ’92
LÁTTUK MÉG
• Székely Gabriella: Ördög vigye
• Koltai Ágnes: Zombi ésa szellemvasút
• Békés Pál: Dermesztő szenvedélyek
• Takács Ferenc: A végső megoldás: Halál 3
• Sárközi Dezső: Wayne világa
• Tamás Amaryllis: Gyűlölöm a színészeket
• Barotányi Zoltán: Tökéletes katona
• Nagy Gergely: Sült, zöld paradicsom
• Sárközi Dezső: Férfias játékok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az élet szigete

Kabai József

 

A film Vietnamban az újrakezdés cseppet sem zökkenőmentes időszakában, a szocialista gazdaság beindulása iránti bizalmatlanság légkörében játszódik. Történet egy szigeten létesített gazdaság igazgatójáról, és az ide toborzott fiatalok egy csoportjáról, akik nem hajlandók felvenni a munkát. A film tanúsága szerint bizalmatlanságuk „a régi rendszer be nem váltott ígéreteiből”; valamint az „új” meg nem ismeréséből fakad. Ezek a rossz külsejű, munkaruhájukat pálinkára cserélő vad fiatalok szemben állnak mind a munkájukat végzőkkel – amit az általános fegyverviselés csak súlyosbít –, mind a külön álláspontot képviselő igazgatóval. Ő kitart erőszakmentes módszerei mellett és végül bátor kiállásával, rábeszélőkészségével maga mellé állítja a megtévedteket.

Az alaphelyzet tulajdonképpen klasszikus: a magányos és fegyvertelen hős (az igazgató végig nem visel fegyvert) magára utalva, a többiek felett álló jellem, és erényei birtokában le-, illetve meggyőzi az ellent. A film tulajdonképpen a lefényképezett jelen; ám rendkívüli naivitásával, már-már gyermeki optimizmusával nálunk az ötvenes évek első felében készült filmekkel rokonítható. A sematikus ábrázolás, a színészi játék gyengeségei, nem feltétlenül „csak” hibák, inkább az első lépéseket próbálgatok fogyatékosságai. Bizonyos, hogy egy ilyen viharvert és nehéz sorsú ország életét, érzéseit és (mert végül is itt erről van szó), alkotásait még nagyon sokáig ez a múlt fogja meghatározni, de ez így természetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/06 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5804