KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/október
KRÓNIKA
• N. N.: A Fiatal Magyar Film Fóruma

• Földényi F. László: Német szenvedés Európa
• Bikácsy Gergely: A képzelet éjszakái Duras filmen
FEDERICO FELLINI
• Tordai Zádor: L’augusto Fellini Örökmozi
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Wisinger István: Lángvörös hús Erőszakhullám Hollywoodban
KRITIKA
• Ardai Zoltán: A sütemény halála Video blues
• Báron György: Költő, tájban, mellékalakokkal Arizonapló
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Érzelmek kisiskolája Doris Dörrie kisregényei
• Hegyi Gyula: Az ő nemzedékük Kovács István a lengyel filmről
FESZTIVÁL
• Lágler Péter: Endo és Nano Linz: Ars Electronica ’92
LÁTTUK MÉG
• Székely Gabriella: Ördög vigye
• Koltai Ágnes: Zombi ésa szellemvasút
• Békés Pál: Dermesztő szenvedélyek
• Takács Ferenc: A végső megoldás: Halál 3
• Sárközi Dezső: Wayne világa
• Tamás Amaryllis: Gyűlölöm a színészeket
• Barotányi Zoltán: Tökéletes katona
• Nagy Gergely: Sült, zöld paradicsom
• Sárközi Dezső: Férfias játékok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az örökösnő

Pazár Sarolta

Toppen av ingenting – svéd, 2018. Rendezte és írta: Måns Månsson és Axel Petersen. Kép: Mans Mansson. Zene: Axel Boman, Tom Skinner. Szereplők: Léonore Ekstrand (Nojet), Christer Levin (Lex), Christian Saldert (Chris), Olof Rhodin (Mickey), Don Bennechi (Don). Gyártó: Flybridge. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 88 perc.

 

A tavalyi Berlinale versenyprogramjában debütált Az örökösnő a fesztivál koncepciójába vélhetően politikai-társadalmi kérdésfelvetései miatt került be, holott a történet pont az egyén társadalmi problémáktól való elidegenedésére fókuszál. Sőt, mintha a svéd rendezőpáros, Axel Petersen és Måns Månsson szilárd koncepciója a bizarr undorkeltés lett volna groteszk feketekomédiájuk elkészítésekor. A hatvannyolc éves Nojet évtizedek óta spanyol tengerparti apartmanjában tengeti életét, amikor azonban apja meghal és megszűnik az általa biztosított havi apanázs, az idős nő kénytelen visszatérni Svédországba, hogy elegyengesse a luxusjövőjét biztosító, frissen megörökölt stockholmi társasház bérleti viszonyait. Csakhogy féltestvére és unokaöccse már gondoskodtak a házban lakó bevándorló családok és egyedülálló anyák megsarcoltatásáról és létbizonytalan helyzetük kihasználásáról.

Amint Nojet rádöbben, hogy veszélyben van leendő dúsgazdagsága, és rokonai sarokba szorítják, hogy továbbra is ők fölözhessék le a feketén kiadott lakások bevételét, a film azon nyomban helyszínt, hangulatot és ritmust vált és maga mögött hagy minden addigi logikát is. Nojet vidéki farmon eltöltött napjait a Molotov-koktél gyártás, géppuskákkal lövöldözés és a tanyasi tyúkok tökéletes tojása fölötti áhítat teszi ki, majd visszatér Stockholmba, hogy mindenkorra megoldja az örökség problémáját. Månsson már-már nagyítóként használt kamerájával zavarba ejtően közelről vizsgálja az emberi szőrtüszők, a tetovált szemöldökök és a pólusok visszataszítóságát, amivel tovább gerjeszti a nézői ellenszenvet a film összes szereplője iránt. Ám ebbe a viszolygásba faramuci módon mégiscsak beszüremkedik az esztétikum, ami nem ereszti a tekintetünket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13991