KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/október
KRÓNIKA
• N. N.: A Fiatal Magyar Film Fóruma

• Földényi F. László: Német szenvedés Európa
• Bikácsy Gergely: A képzelet éjszakái Duras filmen
FEDERICO FELLINI
• Tordai Zádor: L’augusto Fellini Örökmozi
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Wisinger István: Lángvörös hús Erőszakhullám Hollywoodban
KRITIKA
• Ardai Zoltán: A sütemény halála Video blues
• Báron György: Költő, tájban, mellékalakokkal Arizonapló
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Érzelmek kisiskolája Doris Dörrie kisregényei
• Hegyi Gyula: Az ő nemzedékük Kovács István a lengyel filmről
FESZTIVÁL
• Lágler Péter: Endo és Nano Linz: Ars Electronica ’92
LÁTTUK MÉG
• Székely Gabriella: Ördög vigye
• Koltai Ágnes: Zombi ésa szellemvasút
• Békés Pál: Dermesztő szenvedélyek
• Takács Ferenc: A végső megoldás: Halál 3
• Sárközi Dezső: Wayne világa
• Tamás Amaryllis: Gyűlölöm a színészeket
• Barotányi Zoltán: Tökéletes katona
• Nagy Gergely: Sült, zöld paradicsom
• Sárközi Dezső: Férfias játékok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Amit még mindig tudni akarsz a szexről

Szabó Noémi

Hope Springs – amerikai, 2012. Rendezte: David Frankel. Írta: Vanessa Taylor. Kép: Florian Ballhaus. Zene: Theodore Shapiro. Szereplők: Maryl Streep (Kay), Tommy Lee Jones (Arnold), Steve Carrell (Dr. Feld). Gyártó: Escape Artists / Management 360 / Mandate Pictures. Forgalmazó: ProVideo. Szinkronizált. 100 perc.

Kay és Arnold kapcsolata igencsak megkopott 31 év házasélet után. Ezt felismerve Kay kutatni kezdi a boldog házasság titkait, így bukkan rá egy ismert pszichológus intenzív párterápiájára. A terápia segít hőseinknek közelebb kerülni egymáshoz, de egyben régi sebeiket is felszakítja, így kétségessé válik, hogy sikerül-e újra egymásra találniuk.

Meryl Streep és Tommy Lee Jones láthatóan keményen küzdöttek, hogy lapos karaktereiket megtöltsék némi élettel, a magyar bemutató viszont már a keresztségben elbukni látszik. Az eredeti cím fordítása – Amit még mindig tudni akarsz a szexről rájátszik Woody Allen 1972-es komédiája címére, pedig David Frankel dramedy-je mindenképp alulmarad a kierőszakolt összehasonlítás során. Hiába próbálja ugyanis szeretetteljes humorral tálalni középkorú figurái szexuális esetlenségét, a vontatott tempó, és a magyar szinkron még a jobban megírt poénokat is megöli (ráadásul az összes vicc benne van a trailerben). Mindeközben pedig hiába próbálja hitelesen feltárni a hosszú házasélet mélypontjait, mert szinte sértően bagatellizálja a tárgyalt problémakört, így aki látott már rossz házasságot, azt jogosan dühíti a felületes tanulság.

A film marketingstratégiája bátor és szókimondó vígjátékot ígér, ám a rendező korábbi munkái közül ez az opusz nem Az ördög Pradát visel mérsékelten őszinte hangvételét idézi, inkább a szirupos Marley és én párja: az „igényes vígjátékok” népes családjába tartozik. Az ízlés nevében mindkét mű jó néhány évtizeddel lemaradt mind az aktuális társadalmi problémákat illetően, mind a filmes kifejezésmód tekintetében; az Amit még mindig tudni akarsz a szexről tartalmilag és formanyelvileg az idei év egyik legkonzervatívabb terméke, még akkor is, ha Meryl Streep először fogazott benne a gyöngyvásznon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/09 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11231