KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Théo Angelopoulosz Budapesten
• N. N.: A Cahiers filmjei
TÖMEGFILM
• Király Jenő: Erotikus ideálok Superman

• Bikácsy Gergely: Éjszakák belsőben Carax, Pialat
• Gaál István: A bizonytalanság dramaturgja Antonioni
• Kovács András Bálint: Az ajtót nem kell kinyitni Beszélgetés Jancsó Miklóssal
ANIMÁCIÓ
• Zalán Vince: Miért játszik velünk? Beszélgetés Jankovics Marcellel
• Dániel Ferenc: Az angyali követés filmje
• Haris László: Az angyali követés filmje
• Orosz István: Az angyali követés filmje
MAGYAR FILM
• Forgács Éva: Jarmusch szelleme kereket oldott Film és képzőművészet
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Szigonyország üzen Roncsfilm
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Bugsy
• Koltai Ágnes: Atlantisz
• Székely Gabriella: A hegyen túl
• Sárközi Dezső: Halálforgás
• Sneé Péter: Holtomiglan-holtodiglan
• Turcsányi Sándor: Vinny, az 1 ügyű
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Nézni vagy nem nézni Vallási műsorok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Stan és Pan 2.: A Mosoly Országában

Csillag Márton

Babes in Toyland – amerikai, 1934. Rendezte: Gus Meins, Charley Rogers. Szereplők: Stan Laurel, Oliver Hardy, Charlotte Henry. Forgalmazó: Cinetel. 93 perc.

 

A digitális fantasyk korában egyszerre elbűvölő és megmosolyogtató élmény másfél órát eltölteni Stan és Pan (avagy Stannie és Ollie) világmegváltó csetlésein mulatva egy olyan országban, ahol a jóságos lakók mindannyian gyermekmesék és mondókák szereplői, a film katartikus fináléjában pedig – egyebek között – egy játékléghajóról petárdákat dobáló, egérnek öltözött majom veri vissza a gonosz rémemberek támadását. Az amerikai musical műfajának megteremtőjeként számon tartott Victor Herbert operettje alapján készült családi vígjáték klasszikus konfliktussal nyit: a szép pásztorlány, Bo-Peep boldogan mond igent a sármos Tom-Tom házassági ajánlatára, ám az uzsorás Silas Barnaby zsarolással eléri, hogy a lány anyja mégis neki ígérje egykéje kezét. Ám ebbe az igazságtalan alkuba nem nyugodhat bele Ollie és Stannie, a két játékgyári munkás, akik a nénike cipőházában bérelnek szobát, és egy sor szerencsétlen próbálkozás után végül megleckéztetik és nevetségessé teszik a zsugori vénembert. A mesehősök habcsókbirodalmában ügyködő vásári komédiások olyanok, akár az Óz, a csodák csodája díszletei közé betévedt kolhozparasztok: kétkezi mókamesterek ők, a két évvel később készült Modern idők kisüzemi előfutárai. Játszi könnyedséggel építenek nagyjelenetet gyermeki tréfákból, a fénykorát élő slapsticket verbális poénjaikkal a jóval későbbi sitcomok intellektuális színvonalára fejlesztik, s közben pillanatra sem feledik, hogy egy bugyuta, operettes dalbetétekkel díszített népmese történéseit alakítják.

Hőseink egyetlen megmozdulása örök feledésre ítéli az utóbbi két évtized amerikai komikusainak izzadságszagú összteljesítményét, és még azt is megbocsátjuk nekik, hogy egy olyan hiedelemmese elmondásához asszisztálnak, melyben a kapzsi uzsorás végül a föld alatt élő sötét félemberek fáklyás seregét vezényli a békés birodalom lakói ellen. A Herbert-féle Babes in Toyland később sok feldolgozást megélt, de egyikük sem sikerült olyan jól, hogy ilyen kétes minőségű, extrák nélküli kiadásban is maradéktalan élvezetet nyújtson.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/12 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8821