KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Théo Angelopoulosz Budapesten
• N. N.: A Cahiers filmjei
TÖMEGFILM
• Király Jenő: Erotikus ideálok Superman

• Bikácsy Gergely: Éjszakák belsőben Carax, Pialat
• Gaál István: A bizonytalanság dramaturgja Antonioni
• Kovács András Bálint: Az ajtót nem kell kinyitni Beszélgetés Jancsó Miklóssal
ANIMÁCIÓ
• Zalán Vince: Miért játszik velünk? Beszélgetés Jankovics Marcellel
• Dániel Ferenc: Az angyali követés filmje
• Haris László: Az angyali követés filmje
• Orosz István: Az angyali követés filmje
MAGYAR FILM
• Forgács Éva: Jarmusch szelleme kereket oldott Film és képzőművészet
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Szigonyország üzen Roncsfilm
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Bugsy
• Koltai Ágnes: Atlantisz
• Székely Gabriella: A hegyen túl
• Sárközi Dezső: Halálforgás
• Sneé Péter: Holtomiglan-holtodiglan
• Turcsányi Sándor: Vinny, az 1 ügyű
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Nézni vagy nem nézni Vallási műsorok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kezesség egy évre

Koltai Ágnes

 

Hermann Zschochet eddig mint ifjúsági filmek jeles mesterét ismerhettük (Hét szeplő című kamasz-románcát nálunk is bemutatták), ha nem is a mozgókép Wilhelm Speyere, Arthur Ransome-ja vagy Aszlányi Károlya, de legalábbis csibészes, gyermekformátumú hősöket választott. Újabb filmje, a Kezesség egy évre szociografikus hitelű társadalomrajz, a peremreszorultak, a „megalázottak és megszomorítottak” drámája, semmivé-foszló életekkel, málló, kopottas házakkal, füstös, piszkos, verejték-szagú kiskocsmákkal. A kallódó ifjúság természetesen itt is feltűnik, igaz, csak a gyermekvédelem hivatalos, a sorsokat aktává és ügyiratokká leegyszerűsítő modorában.

A Kezesség egy évre nem remekmű, szolid és tisztességes, mint Konrad Wolf Solo Sunnyja amely utat tört a „kritikai realista” NDK-filmeknek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/08 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6356