KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Théo Angelopoulosz Budapesten
• N. N.: A Cahiers filmjei
TÖMEGFILM
• Király Jenő: Erotikus ideálok Superman

• Bikácsy Gergely: Éjszakák belsőben Carax, Pialat
• Gaál István: A bizonytalanság dramaturgja Antonioni
• Kovács András Bálint: Az ajtót nem kell kinyitni Beszélgetés Jancsó Miklóssal
ANIMÁCIÓ
• Zalán Vince: Miért játszik velünk? Beszélgetés Jankovics Marcellel
• Dániel Ferenc: Az angyali követés filmje
• Haris László: Az angyali követés filmje
• Orosz István: Az angyali követés filmje
MAGYAR FILM
• Forgács Éva: Jarmusch szelleme kereket oldott Film és képzőművészet
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Szigonyország üzen Roncsfilm
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Bugsy
• Koltai Ágnes: Atlantisz
• Székely Gabriella: A hegyen túl
• Sárközi Dezső: Halálforgás
• Sneé Péter: Holtomiglan-holtodiglan
• Turcsányi Sándor: Vinny, az 1 ügyű
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Nézni vagy nem nézni Vallási műsorok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az utolsó csillagharcos

Schreiber László

Hogyan lesz egy szegény, jólelkű és nyílt tekintetű amerikai fiatalember a békés Rylos bolygó megmentője? Miért érdemes szabad időnket játék-automaták gombjának nyomogatásával tölteni? Választ kaphat, aki végigüli ezt a Flash Gordon-képregények stílusában fogant űrmesét.

Hogy mivégre kell a tünékeny, egyszeri álmoknak kézzelfogható és maradandó alakot ölteniük a celluloidszalagon, azt talán nem volna ildomos éppen ezen a filmen számon kérni. Azt viszont igen, miért, hogy rendezője egy untig ismert álmot álmodik. Az annyiszor megmosolygott és megszidott „szegény” fantik repülő kávéfőzői, nekihevült kenyérpirítói helyett itt ugyan csillogó-villogó gépcsodák suhannak, hitelük azonban jottányival sem több.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/04 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5058