KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Théo Angelopoulosz Budapesten
• N. N.: A Cahiers filmjei
TÖMEGFILM
• Király Jenő: Erotikus ideálok Superman

• Bikácsy Gergely: Éjszakák belsőben Carax, Pialat
• Gaál István: A bizonytalanság dramaturgja Antonioni
• Kovács András Bálint: Az ajtót nem kell kinyitni Beszélgetés Jancsó Miklóssal
ANIMÁCIÓ
• Zalán Vince: Miért játszik velünk? Beszélgetés Jankovics Marcellel
• Dániel Ferenc: Az angyali követés filmje
• Haris László: Az angyali követés filmje
• Orosz István: Az angyali követés filmje
MAGYAR FILM
• Forgács Éva: Jarmusch szelleme kereket oldott Film és képzőművészet
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Szigonyország üzen Roncsfilm
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Bugsy
• Koltai Ágnes: Atlantisz
• Székely Gabriella: A hegyen túl
• Sárközi Dezső: Halálforgás
• Sneé Péter: Holtomiglan-holtodiglan
• Turcsányi Sándor: Vinny, az 1 ügyű
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Nézni vagy nem nézni Vallási műsorok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hajsza szárazon és vizen

Schreiber László

 

A sokat sejtető, izgalmas cím nem túloz, inkább visszafogottnak mondható, hiszen nemcsak szárazföldön és vízen, hanem a levegőben is zajlik a hajmeresztő hajsza.

A színes, szélesvásznú szovjet film alkotói igyekeztek elkerülni a közérthetőséget veszélyeztető, homályos fordulatokat és a cselekmény feszessége ellen munkáló, dekadens piszmogást. Igyekezetük egyébként teljes sikert hozott. De hát miért is kell ezt cifrázni. A hamburgi menetrendszerű járat gépéről egy gonosz arcú, mindenre elszánt diverzáns ugrik ki, hogy megrongálja a kozmikus kapcsolatot biztosító antennát. Tiszta sor. Miként az is, hogy a rokonszenves határőr észreveszi a turpisságot, és a hívatlan vendég nyomába szegődik.

Ezzel meg is kezdődik a vérfagyasztó (máskor vérforraló) fordulatokban gazdag üldözés. Nos, aki azt képzeli, hogy a tengerentúli diverzánsok pipogya alakok, az jócskán téved. Alaposan melléfog azonban az is, aki a szovjet határőrök képességeit és felkészültségét becsüli alá.

Zil teherautók és gyorsjárású Zsiguli személygépkocsik rodeója, valamint egyéb technikai csodák párharca színesíti a hajszát. Kalandfilmről lévén szó, nem volna helyes elárulni a küzdelem végkimenetelét; legyen elég annyi, hogy az éberség, a találékonyság s a bátorság megfelelő összhangja biztos záloga a sikernek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/08 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4974