KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Théo Angelopoulosz Budapesten
• N. N.: A Cahiers filmjei
TÖMEGFILM
• Király Jenő: Erotikus ideálok Superman

• Bikácsy Gergely: Éjszakák belsőben Carax, Pialat
• Gaál István: A bizonytalanság dramaturgja Antonioni
• Kovács András Bálint: Az ajtót nem kell kinyitni Beszélgetés Jancsó Miklóssal
ANIMÁCIÓ
• Zalán Vince: Miért játszik velünk? Beszélgetés Jankovics Marcellel
• Dániel Ferenc: Az angyali követés filmje
• Haris László: Az angyali követés filmje
• Orosz István: Az angyali követés filmje
MAGYAR FILM
• Forgács Éva: Jarmusch szelleme kereket oldott Film és képzőművészet
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Szigonyország üzen Roncsfilm
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Bugsy
• Koltai Ágnes: Atlantisz
• Székely Gabriella: A hegyen túl
• Sárközi Dezső: Halálforgás
• Sneé Péter: Holtomiglan-holtodiglan
• Turcsányi Sándor: Vinny, az 1 ügyű
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Nézni vagy nem nézni Vallási műsorok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A parafenomén

Tamás Amaryllis

 

A Titkos dimenziók címmel, négyrészesre tervezett film paranormál jelenségekről tudósít. Az első rész, A parafenomén a „Geller-effektusról”, a második a poltergeist-jelenségről, a harmadik és a negyedik a manilai „csodadoktorokról”, a paranormális képességek gyógyító erejéről, a hittel való pszichoterápiás gyógyításról.

A parapszichológia iránt érdeklődő kvantumfizikus, lézer- és plazmakutató, de az Amerikai Bűvészek Társaságának Okkult Jelenségeket Vizsgáló Bizottsága is egyként fürkészi, mire képes Uri Geller (apai dédapja magyar rabbi, anyai ágon Sigmund Freud rokona), és szeretnék tudni, hogyan csinálja... A meggörbült kanalak, újrajáró órák, kimozdult iránytűk, kezében kicsírázó magvak, megbolondult komputerek – a természetfölötti erők vizsgálatára irányították a tudományos világ figyelmét. Haditechnikai mérnökök, űrhajósok vállalják a gúnyolódás kockázatát a kihívás, a játék, a felfedezés öröméért, hogy a fizika jelenlegi határain túlra merészkedjenek, hogy kideríthessenek valamit a titkos dimenziók természetéről, az érzékszerveken kívüli érzékelésről, elsorvadt intuíciós képességünk titkairól.

Mintha a század kozmikus bohóca, a nyelvöltögető Einstein csúfondáros üzenete, léten túli provokációja testesülne meg az Uri Geller-jelenségben: boszorkányok pedig vannak! A valóság titkairól bármelyik pillanatban kiderülhet, hogy nem játékról, nem bűvészcsínyről van szó...

Czencz József első filmjének szellemi különlegességével lep meg. Ezért is bántóak azok a hibák (a túl rövidre vágott snittek), melyek szinte hiteltelenné teszik a megnyerő személyiségű Geller telekinetikus „mutatványait”. Hiányzik a videóbetétekben megmutatott, feltehetőleg komoly szakmai véleményalkotók neve (feliratozás!), ami ugyancsak ügyetlenül megkérdőjelezi a magyar stáb szándékainak komolyságát.

U.I.: Figyelmeztetés a nyomdának! Ha a fényszedőgépek egyszerre hibásodnának meg, éppen akkor, amikor a paranormális jelenségeket tárgyaló cikket betápl


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/06 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4367