KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Théo Angelopoulosz Budapesten
• N. N.: A Cahiers filmjei
TÖMEGFILM
• Király Jenő: Erotikus ideálok Superman

• Bikácsy Gergely: Éjszakák belsőben Carax, Pialat
• Gaál István: A bizonytalanság dramaturgja Antonioni
• Kovács András Bálint: Az ajtót nem kell kinyitni Beszélgetés Jancsó Miklóssal
ANIMÁCIÓ
• Zalán Vince: Miért játszik velünk? Beszélgetés Jankovics Marcellel
• Dániel Ferenc: Az angyali követés filmje
• Haris László: Az angyali követés filmje
• Orosz István: Az angyali követés filmje
MAGYAR FILM
• Forgács Éva: Jarmusch szelleme kereket oldott Film és képzőművészet
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Szigonyország üzen Roncsfilm
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Bugsy
• Koltai Ágnes: Atlantisz
• Székely Gabriella: A hegyen túl
• Sárközi Dezső: Halálforgás
• Sneé Péter: Holtomiglan-holtodiglan
• Turcsányi Sándor: Vinny, az 1 ügyű
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Nézni vagy nem nézni Vallási műsorok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Képtávíró

N. N.

 

Pedro Almodóvar a Beszélj hozzá! kritikai sikere után már készül is az újabb hódításra. A Tarantula egy francia bűnügyi regény adaptációja ugyan, de vérbeli Almodóvar-opusznak látszik: egy bosszúszomjas apa, miután megfosztotta férfiasságától, beleszeret lánya agresszorába. A főszerepekben Penélopé Cruz és Antonio Banderas. A rendező ezen kívül egy komédia és egy önéletrajzi ihletésű film forgatókönyvén is dolgozik. A La Mala Educación ihletője a fiatalkorban elszenvedett szigorú vallásos nevelés.

 

*

 

Martin Scorsese egy hírhedt pin up girl életét viszi filmvászonra. Betty Page az ötvenes évek egyik leghíresebb sztriptíztáncosnője volt, legendáját tovább növelte, amikor a filmsztár 1958-ban titokzatos körülmények között eltűnt, majd évek múltán, immár hithű keresztényként újra felbukkant. A kamaszszobák Bűnbánó Magdolnáját Liv Tyler kelti életre.

 

*

 

A Resident Evil balsikere után a zombik újult erővel támadnak fel a mozivásznakon: Danny Boyle és a Part szerzőjeként megismert Alex Garland közös filmje, a 28 nap múlva novemberben kerül bemutatásra. A digitális kamerával felvett kőkemény akcióhorror története két híres Romero-opusz, a Crazies (Őrjöngők) és a Dawn of the Dead (A Holtak hajnala) ötvözetéből született: miután egy elszabadult virus az egész Föld lakosságát megfertőzte, maroknyi túlélő próbál az élőhalottaktól hemzsegő Londonból kijutni, hogy csatlakozzon az Észak-Angliában állomásozó különleges katonai erőkhöz.

 

*

 

72 esztendős korában elhunyt John Frankenheimer, a bűnügyi drámák és akcióthrillerek egyik első hollywood-i kismestere, többek közt olyan kultuszdarabok rendezője, mint a Frank Sinatra legjobb alakítását jelentő Mandzsúriai jelölt, a paranoia-filmek úttörőjének számító Másodpercek vagy az Elmore Leonard regényéből forgatott Tíz másodperc az élet. Frankenheimer munkái elsősorban feszült atmoszférájukkal és erőteljes képi világukkal tűntek ki az élmezőnyből, valamint azzal a már-már dokumentarista precizitással, amellyel jobbára közepes történeteit felépítette (Az alcatrazi ember, Hét nap májusban). A rendező utolsó filmjét Hulla, hó, telizsák címen mutatták be Magyarországon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/09 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2663