KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Théo Angelopoulosz Budapesten
• N. N.: A Cahiers filmjei
TÖMEGFILM
• Király Jenő: Erotikus ideálok Superman

• Bikácsy Gergely: Éjszakák belsőben Carax, Pialat
• Gaál István: A bizonytalanság dramaturgja Antonioni
• Kovács András Bálint: Az ajtót nem kell kinyitni Beszélgetés Jancsó Miklóssal
ANIMÁCIÓ
• Zalán Vince: Miért játszik velünk? Beszélgetés Jankovics Marcellel
• Dániel Ferenc: Az angyali követés filmje
• Haris László: Az angyali követés filmje
• Orosz István: Az angyali követés filmje
MAGYAR FILM
• Forgács Éva: Jarmusch szelleme kereket oldott Film és képzőművészet
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Szigonyország üzen Roncsfilm
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Bugsy
• Koltai Ágnes: Atlantisz
• Székely Gabriella: A hegyen túl
• Sárközi Dezső: Halálforgás
• Sneé Péter: Holtomiglan-holtodiglan
• Turcsányi Sándor: Vinny, az 1 ügyű
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Nézni vagy nem nézni Vallási műsorok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Esküvő a topon

Fekete Tamás

Top End Wedding – ausztrál, 2019. Rendezte: Wayne Blair. Írta: Miranda Tapsell és Joshua Tyler. Kép: Eric Muirray Lui. Zene: David McCormack. Szereplők: Gwilym Lee (Ned), Miranda Tapsell (Lauren), Kerry Fox (Hampton), Shari Sebbens (Ronelle), Huw Higginson (Trevor). Gyártó: Goalpost Pictures. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 113 perc.

 

Az esküvői vígjátékok többsége jellemzően háromfajta konfliktust szokott használni: egy régi szerető megjelenését (Álljon meg a nászmenet!), az utolsó pillanatban megfutamodó résztvevőt (Oltári nő), vagy a népes rokonság sajátos viselkedéséből és kulturális hátteréből adódó, áthidalhatatlannak tűnő ellentétet (Bazi nagy görög lagzi). Az ausztrál őslakos Wayne Blair harmadik nagyjátékfilmje úgy kezdődik, mintha a választottját az oltár előtt faképnél hagyó lány története lenne, majd hamarosan úgy tűnik, hogy a fehér vőlegény és az aboriginal menyasszony családja közti konfliktus adja majd a humor forrását, ám végül hőseink útja mégis másfelé visz.

Az ügyvédi praxisából nemrég kirúgott fiatalembernek, és az ellentétes karriert befutó, egy cég igazgatóságába frissen beválasztott lánynak a gyűrű átadása után mindössze tíz nap áll rendelkezésére, hogy egybekeljen. Csakhogy az ara anyja épp pár napja döntött úgy, hogy szó nélkül faképnél hagyja férjét és ismeretlen helyre távozik. A jegyespárra így új feladat hárul:  az esküvő megszervezése helyett immár az örömanya megtalálása a cél – és miközben a hirtelen döntés okán törik a fejüket, akaratlanul is elbizonytalanodnak a házasság intézményét illetően.
A romantikus vígjáték fátyla alatt valójában egy súlyos kétségekkel és valódi dilemmával megrakott film rejtőzik, középpontjában a hagyományok, identitás és közösséghez tartozás kérdéseivel. A döntő pillanatban adott válasznak nem arra, a műfajban unalomig ismert kérdésre kell választ adnia, vajon a szemben álló illető-e az igazi, hanem hogy a házasság mennyire jelent szükségszerűen függetlenedést és elszakadást. Az Esküvő a topon nagy erénye, hogy miközben ezeken elmélkedik, egy percig sem felejti el, hogy a meghívó mégiscsak egy örömteli családi ünnepre szólt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/08 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14185