KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Théo Angelopoulosz Budapesten
• N. N.: A Cahiers filmjei
TÖMEGFILM
• Király Jenő: Erotikus ideálok Superman

• Bikácsy Gergely: Éjszakák belsőben Carax, Pialat
• Gaál István: A bizonytalanság dramaturgja Antonioni
• Kovács András Bálint: Az ajtót nem kell kinyitni Beszélgetés Jancsó Miklóssal
ANIMÁCIÓ
• Zalán Vince: Miért játszik velünk? Beszélgetés Jankovics Marcellel
• Dániel Ferenc: Az angyali követés filmje
• Haris László: Az angyali követés filmje
• Orosz István: Az angyali követés filmje
MAGYAR FILM
• Forgács Éva: Jarmusch szelleme kereket oldott Film és képzőművészet
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Szigonyország üzen Roncsfilm
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Bugsy
• Koltai Ágnes: Atlantisz
• Székely Gabriella: A hegyen túl
• Sárközi Dezső: Halálforgás
• Sneé Péter: Holtomiglan-holtodiglan
• Turcsányi Sándor: Vinny, az 1 ügyű
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Nézni vagy nem nézni Vallási műsorok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Vad észak – Mese az ezer tó országából

Roboz Gábor

Järven Tarina – finn, 2016. Rendezte: Kim Saarniluoto és Marko Röhr. Írta: Marko Röhr és Antti Turi. Kép: Teemu Liakka. Zene: Panu Aaltio. Gyártó: Matila Röhr Productions (MRP). Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Szinkronizált. 75 perc.

 

Azóta, hogy James Benning több mint két órás kísérleti filmet készített tizenhárom tóról, végképp egyértelmű, hogy állóvizekkel is meg lehet tölteni egy egészestés természetfilmet, különösen, ha azt a 190000 tó hazájaként ismert Finnországban forgatják. Kim Saarniluoto az ország ősi erdőiről készített, öt évvel ezelőtti produkciója után a veterán producer Marko Röhr közreműködésével tavaly pontosan erre vállalkozott, és a végeredményt látva érezhetően az egész családot be akarta csalogatni a moziba.

Valószínűleg csak egy különösen fakezű operatőr megbízásával sikerült volna elérni, hogy a Vad Észak – Mese az ezer tó országából ne fessen lehengerlően, a légi és víz alatti felvételeket egyaránt felvonultató film, amelynek játékos-érzelmes zenei aláfestése időnként már túlságosan is melengeti a szívet, a narráció nélküli percekben is könnyen lekötheti az erre fogékonyakat. A szűk hetvenöt perces film a tavak zárt ökoszisztémáját járja körül az évszakok változása során, elsősorban az állatok mindennapi életére koncentrálva, a vidrák, csukák, hódok és a többiek rövid epizódjain túl ugyanakkor arra is kitér, milyen szerephez jutnak egyes fajok a finn mitológiában, valamint a különböző vízistenek és őrangyalok tevékenysége sem maradhat ki. A Finnországban kiugró sikert aratott film állóvizekben jóval szegényebb országokban is hamar megtalálhatja a közönségét, tényleg csak azt nehéz mire vélni, hogy a készítők miért nem szenteltek több időt a víz örök körforgásán alapuló világ bemutatásának, ha egyszer érezhetően beleszerettek a témába.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/06 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13249