KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Théo Angelopoulosz Budapesten
• N. N.: A Cahiers filmjei
TÖMEGFILM
• Király Jenő: Erotikus ideálok Superman

• Bikácsy Gergely: Éjszakák belsőben Carax, Pialat
• Gaál István: A bizonytalanság dramaturgja Antonioni
• Kovács András Bálint: Az ajtót nem kell kinyitni Beszélgetés Jancsó Miklóssal
ANIMÁCIÓ
• Zalán Vince: Miért játszik velünk? Beszélgetés Jankovics Marcellel
• Dániel Ferenc: Az angyali követés filmje
• Haris László: Az angyali követés filmje
• Orosz István: Az angyali követés filmje
MAGYAR FILM
• Forgács Éva: Jarmusch szelleme kereket oldott Film és képzőművészet
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Szigonyország üzen Roncsfilm
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Bugsy
• Koltai Ágnes: Atlantisz
• Székely Gabriella: A hegyen túl
• Sárközi Dezső: Halálforgás
• Sneé Péter: Holtomiglan-holtodiglan
• Turcsányi Sándor: Vinny, az 1 ügyű
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Nézni vagy nem nézni Vallási műsorok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az ötödik kerék

Nevelős Zoltán

L’ultima ruota del carro – olasz, 2013. Rendezte: Giovanni Veronesi. Írta: Ugo Chiti. Kép: Fabio Cianchetti. Szereplők: Elio Germano (Ernesto), Alessandra Mastronardi (Angela), Ricky Memphis (Giacinto), Sergio Rubini (Fabrizio). Gyártó: Fandango / Ogi Film. Forgalmazó: Cinenouvo Kft. Feliratos. 112 perc.

 

Vagy egy tucat kevéssé emlékezetes komédia után Giovanni Veronesi ismét az olasz vígjátékok nemes, de már rég megfakult hagyományait igyekszik feleleveníteni egy kisember életének szűk két órába foglalt elbeszélésével. Ernesto számára az apja árnyékában eltöltött gyermekkor után – húszas éveiben is kárpitos apja segédjeként dolgozik – az jelenti önállóságának kezdetét, hogy sikerül megszereznie – egy családi jótevő közbenjárásával – egy sokak által áhított fix állást, amire teljesen alkalmatlan. Végül bútorszállító vállalkozóként áll a maga lábára, de amikor egészségügyi okból váltania kell, ismét egy összeköttetés adta lehetőség segíti ki: egy gyanús üzelmeket folytató cég lótifutija lesz.

Az Az ötödik kerék háttérben időről időre feltűnnek az olasz közélet jelentős eseményei Aldo Moro meggyilkolásától az 1982-es focivilágbajnoki győzelmen és Craxi bukásán át a Berlusconi-éráig. Mindez elsősorban az olasz közönség számára jelent nosztalgikus töltést és „mindez rólunk szól”- élményt, habár a közéletet behálózó korrupció témája a protekcionizmusban szintén jeleskedő magyar társadalomban is ismerős lehet. Az ambiciózus vállalás, egy élettörténetbe sűríteni egy nemzet majdnem fél évszázados történelmét, végül nem lép túl a múltidézés nosztalgiáján és a politikai-társadalmi átalakulások jelzésszerű felvillantásán; a katartikus fordulatot Veronesi és írótársai maguk is kisemberünk személyes fejlődéstörténetéből bontakoztatják ki. Ahogy Ernesto jóformán egyetlen jó húzása az életben a párválasztás volt, amikor egy elképesztően balga udvarlás után sikerül elvennie a szép, kedves, de hozzá illően butuska Angelát, úgy a keserédes történet végkifejlete is a családi boldogságban talál nyugvópontot egy banális, de jószándékú tanulsággal. Elio Germano a főszerepbeli remek alakítása mellett olyan veterán nagyságok, mint Sergio Rubini és Alessandro Haber epizódalakításai emelik a produkció fényét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/06 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11894