KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/július
KRÓNIKA
• N. N.: César Budapesten
AFRO-AMERIKAI FILM
• Kovács András Bálint: Fekete ügv Amerika külsőben
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Takács Ferenc: Christopher Marlowe és a manierista filmkép II. Edward

• Csáky M. Caliban: Az eltörhetetlen pálca Greenaway, Jarman, Prospero
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: A turné Részletek egy forgatókönyvből
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: A parvenü katona A filmszínész Stroheim
TELEVÍZÓ
• Dániel Ferenc: A pojáca bütykös lábai Totò a magyar tévében
KÖNYV
• Báron György: Párizs ege alatt Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy
FESZTIVÁL
• Báron György: Hitler Goebbeisszel frizbizik Mediawave, Győr
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Elemi ösztön
• Békés Pál: Szabad préda
• Turcsányi Sándor: Alvajárók
• Sárközi Dezső: Állj, vagy lő a mamám!
• Turcsányi Sándor: Freddy halála (Az utolsó rémálom)
• Hajnal Csilla: Szombat esti frász
• Koltai Ágnes: Gáláns dámák

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kétdimenziós gyilkos

Koltai Ágnes

Giuliano Montaldo, a Sacco és Vanzetti rendezője ezúttal misztikával és sci-fivel fűszerezett álkrimivel lepte meg közönségét. A filmművészet (még megírandó) közhelyszótárában oly előkelő helyet elfoglaló „film a filmben” és a sci-fi egy nem túl mélyenszántó problémája (mi van, ha gondolataink, illetve ezek képei életre kelnek) görgeti a cselekményt.

Hitchcock és Ray Bradbury neve hangzik el a filmben, de ha nem mondanák, akkor is rájönnénk, hogy ők a film szellemi atyjai. Montaldo kölcsönvette Bradbury gondolatát és Hitchcock egyik módszerét, a kriminek előadott álkrimit, ezeket kicsit összekeverte, néhány szokvány dramaturgiai fordulattal és jellemmel dúsította, s ezzel megszületett a Kétdimenziós gyilkos. Misztikája, lassú tempója, dramaturgiai sablonjai elejét veszik az izgalomnak (ráadásul az ügyetlen magyar cím elárulja a megoldást).

A mesék óva intenek a szellemektől, mert ha kiszabadulnak a palackból, fékevesztetté válnak. Hitchcock és Bradbury nemcsak ihletői, hanem mércéi is Montaldo filmjének.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/08 41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7769