KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/július
KRÓNIKA
• N. N.: César Budapesten
AFRO-AMERIKAI FILM
• Kovács András Bálint: Fekete ügv Amerika külsőben
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Takács Ferenc: Christopher Marlowe és a manierista filmkép II. Edward

• Csáky M. Caliban: Az eltörhetetlen pálca Greenaway, Jarman, Prospero
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: A turné Részletek egy forgatókönyvből
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: A parvenü katona A filmszínész Stroheim
TELEVÍZÓ
• Dániel Ferenc: A pojáca bütykös lábai Totò a magyar tévében
KÖNYV
• Báron György: Párizs ege alatt Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy
FESZTIVÁL
• Báron György: Hitler Goebbeisszel frizbizik Mediawave, Győr
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Elemi ösztön
• Békés Pál: Szabad préda
• Turcsányi Sándor: Alvajárók
• Sárközi Dezső: Állj, vagy lő a mamám!
• Turcsányi Sándor: Freddy halála (Az utolsó rémálom)
• Hajnal Csilla: Szombat esti frász
• Koltai Ágnes: Gáláns dámák

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ördögfajzat

Harmat György

Az a Vitautasz Zsalakjavicsusz írta ezt a filmet, aki 1966-ban a talán máig legjobb litván filmalkotást, a Senki sem akart meghalni című feszült drámát rendezte. Most zsúfolt cselekményű, sok sablonnal operáló forgatókönyvet írt, amelyből rendező kollegája expresszív, ám lassú tempójú filmet forgatott.

Janisz, a cselédből módos gazdává emelkedő parasztfiú sorsát kísérhetjük végig a század első harmadának Litvániájában, attól a pillanattól fogva, hogy gyerekként beleharap gazdája kezébe. Megalkuvások és tragikus események során jut el odáig, hogy végül kimondhassa: „A magam ura vagyok. Senki nem parancsol nekem.” Örömöt azonban már nem képes érezni. Az Ördögfajzat gyakran közelíti meg azt a határt, amikor igazán hathatna, az efféle történetek szabvány menetéből mégsem zökken ki, mert melodramatikus hangja időnként nevetést fakaszt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/04 46-47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6461