KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/július
KRÓNIKA
• N. N.: César Budapesten
AFRO-AMERIKAI FILM
• Kovács András Bálint: Fekete ügv Amerika külsőben
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Takács Ferenc: Christopher Marlowe és a manierista filmkép II. Edward

• Csáky M. Caliban: Az eltörhetetlen pálca Greenaway, Jarman, Prospero
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: A turné Részletek egy forgatókönyvből
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: A parvenü katona A filmszínész Stroheim
TELEVÍZÓ
• Dániel Ferenc: A pojáca bütykös lábai Totò a magyar tévében
KÖNYV
• Báron György: Párizs ege alatt Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy
FESZTIVÁL
• Báron György: Hitler Goebbeisszel frizbizik Mediawave, Győr
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Elemi ösztön
• Békés Pál: Szabad préda
• Turcsányi Sándor: Alvajárók
• Sárközi Dezső: Állj, vagy lő a mamám!
• Turcsányi Sándor: Freddy halála (Az utolsó rémálom)
• Hajnal Csilla: Szombat esti frász
• Koltai Ágnes: Gáláns dámák

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szívfájdalom

Faragó Zsuzsa

Nagyon sokszor láttuk már ezt a filmet. A helyszín: Amerika. A szereplők: sodródó átlagemberek, vándorló nyugtalanok. Zötyögő, hosszú autóbuszút, cola-automaták, alkalmi munka. Ha van valami újdonság Donald Shebib filmjében, talán nézőpontjának enyhe feminizmusa: a vándorló nyugtalanok ugyanis ezúttal – nők. Két csöppet sem összeillő, ám természetesen a szívfájdalomig összebarátkozó két nő, egy szelíd, bizonytalan barna s egy agresszív, határozott szőke. Történetük olykor cilikés lányregény-humorba csap át, de alapjában véve az eseménytelen „szürke” életekre való rácsodálkozás teszi rokonszenvessé, sőt élvezhetővé.

Ez a filmkészítői módszer, ha tanult is a dokumentarizmustól, nem vette át annak sötét őszinteségét. Nem elgondolkodni, azonosulni kell hőseivel, szeretni kell csetlés-botlásukat, tisztelni olykor nevetséges küzdelmüket. Ez a módszer jellemzi Hollywood bevált filmtípusát, az úgynevezett „családi filmeket”, s ez a Szelíd motorosok sikerét aprópénzre váltó „utazó-filmeket” is.

Ha nem volna csöppet döcögős a szerkesztés, kiglancolt a tárgyi világa, ha nem éreznénk túlságosan a sokadik utánzat fáradtságát – nem az epigonizmus, hanem a mesteremberi teljesítmény maradna emlékünk Donald Shebib Szívfájdalom című filmjéről.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/12 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5142