KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/július
KRÓNIKA
• N. N.: César Budapesten
AFRO-AMERIKAI FILM
• Kovács András Bálint: Fekete ügv Amerika külsőben
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Takács Ferenc: Christopher Marlowe és a manierista filmkép II. Edward

• Csáky M. Caliban: Az eltörhetetlen pálca Greenaway, Jarman, Prospero
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: A turné Részletek egy forgatókönyvből
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: A parvenü katona A filmszínész Stroheim
TELEVÍZÓ
• Dániel Ferenc: A pojáca bütykös lábai Totò a magyar tévében
KÖNYV
• Báron György: Párizs ege alatt Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy
FESZTIVÁL
• Báron György: Hitler Goebbeisszel frizbizik Mediawave, Győr
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Elemi ösztön
• Békés Pál: Szabad préda
• Turcsányi Sándor: Alvajárók
• Sárközi Dezső: Állj, vagy lő a mamám!
• Turcsányi Sándor: Freddy halála (Az utolsó rémálom)
• Hajnal Csilla: Szombat esti frász
• Koltai Ágnes: Gáláns dámák

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A széf

Roboz Gábor

The Vault – amerikai, 2017. Rendezte: Dan Bush. Írta: Dan Bush és Conal Byrne. Kép: Andrew Shulkind. Zene: Shaun Drew. Szereplők: Taryn Manning (Vee Dillon), Francesca Eastwood (Leah Dillon), Scott Haze (Michael Dillon), James Franco (Ed Maas). Gyártó: Redwire Pictures. Forgalmazó: ADS Service Kft. Szinkronizált. 91 perc.

Elvben nagyon is eseményszámba megy, hogy heist-horror kerül a magyar mozikba – egyúttal, furcsamód, rögtön az HBO-ra is –, A széf azokat legalábbis könnyen felcsigázhatja pofonegyszerű alapkoncepciójával, akiket egy éjféli mozi-hangulatú vetítés ígérete alapvetően örömmel tölt el. A precízen másfél órára kalibrált film nyitásában két elhidegült lánytestvér egy bűnözőcsapatot irányítva betör egy bankba, hogy pénzt szerezzenek a szintén velük dolgozó, bajba került öccsüknek. A mérsékelten profi bagázst a legnagyobb meglepetés akkor éri, amikor szembesülnek vele, hogy az épület alagsora nem csak egy széfet rejt: a sötétben ráérősen gyülekező, de annál agresszívebb rémségek is vannak.

A lassan tizenöt éve filmező Dan Bush (A jel) eddig is leginkább kisköltségvetésű high-concept műfajfilmekkel próbált betörni a köztudatba, de teljesen kizárt, hogy egy tehetségekre vadászó producer épp a legfrissebb produkciója alapján látja meg benne a szűkös büdzsével is leleményesen gazdálkodó rendezőt. Az idei film egyedüli bravúrja az, hogy hiába játszódik végig egy zárt helyszínen, és hiába skiccel fel legalább féltucat aktív szereplőt, egyetlen épkézláb karaktert vagy párbeszédet sem képes felmutatni, és nehéz lenne a színészeket hibáztatni azért, hogy legfeljebb két arckifejezés váltogatásával estek túl a forgatáson. Bush az in medias res kezdéssel nagyon hamar kiöli a valódi feszültséget a heistból, a horrorhoz pedig messze nem ért annyira, hogy élelmes filmnyelvi fogásokkal ellensúlyozza a pénzhiányt, ahhoz viszont már nem elég amatőr, hogy A széf az elejétől a végéig kínosan szórakoztató legyen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/12 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13479