KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/július
KRÓNIKA
• N. N.: César Budapesten
AFRO-AMERIKAI FILM
• Kovács András Bálint: Fekete ügv Amerika külsőben
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Takács Ferenc: Christopher Marlowe és a manierista filmkép II. Edward

• Csáky M. Caliban: Az eltörhetetlen pálca Greenaway, Jarman, Prospero
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: A turné Részletek egy forgatókönyvből
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: A parvenü katona A filmszínész Stroheim
TELEVÍZÓ
• Dániel Ferenc: A pojáca bütykös lábai Totò a magyar tévében
KÖNYV
• Báron György: Párizs ege alatt Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy
FESZTIVÁL
• Báron György: Hitler Goebbeisszel frizbizik Mediawave, Győr
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Elemi ösztön
• Békés Pál: Szabad préda
• Turcsányi Sándor: Alvajárók
• Sárközi Dezső: Állj, vagy lő a mamám!
• Turcsányi Sándor: Freddy halála (Az utolsó rémálom)
• Hajnal Csilla: Szombat esti frász
• Koltai Ágnes: Gáláns dámák

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Anyám mozija

Kovács Gellért

Mia madre – olasz, 2015. Rendezte: Nanni Moretti. Írta: Valia Santella, Francesco Piccolo és Nanni Moretti. Kép: Arnaldo Catinari. Szereplők: Margherita Buy (Margherita), John Torturro (Barry), Giulia Lazzarini (Ada), Nanni Moretti (Giovanni). Gyártó: Sacher Film / Fandango / Le Pacte. Forgalmazó: Cinenuovo. Feliratos. 106 perc.

Nem nehéz szeretni a mifelénk nem igazán népszerű, de odahaza és a nagy fesztiválokon évtizedek óta elismert színész-rendező, Nanni Moretti (A fiú szobája, Van pápánk!) újabb alkotását, sőt ez azzal együtt is igaz, hogy távolról sem az Anyám mozija a leghatásosabb műve. Mint nála rendkívül sokszor, most is személyes a hangvétel, hiszen alig leplezetten egyfajta terápiafilmről van szó: Moretti saját édesanyja betegségét, elvesztését igyekezett feldolgozni a forgatókönyvben. Főhőse egy rendező (Margherita Buy), aki új filmjén dolgozik, miközben a gyászra is kénytelen rákészülni, mindez pedig olyan szomorú felismeréshez vezeti, amelynek következtében magánéletének elhanyagoltságával és munkájának üres rutinjával is szembesül.

Moretti inkább eszköztelen, mégis igen intenzív, olaszosan tépelődős érzelgőssége elégségesen magával ragadhatja a nézőt, ám sokat elárul a filmről, hogy épp a főszereplő az, aki a legkevésbé érdekes benne. Margherita Buy tekintete mély titkok helyett inkább csak felszínes mélabút hordoz – nála izgalmasabb a testvérét játszó Moretti, aki egyetlen mondatával, sokat jelentő félmosolyával közelebb hozza az egyébként igen hétköznapi történetet. Nem beszélve a kicsit link és hazudós, ám épp ezért is bájos sztárszínészt alakító John Turturro-ról – még aligha sejtették, hogy két év múlva milyen különösen szól majd például az a vicces mondat, amely az ő szájából hangzik el, miután a repülőtérről a római belváros felé az autóban elalszik, majd felriadva a következőt meséli Margheritának: „Ó, Istenem, micsoda rémálom! Kevin Spacey megpróbált megölni!”


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/12 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13475