KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/július
KRÓNIKA
• N. N.: César Budapesten
AFRO-AMERIKAI FILM
• Kovács András Bálint: Fekete ügv Amerika külsőben
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Takács Ferenc: Christopher Marlowe és a manierista filmkép II. Edward

• Csáky M. Caliban: Az eltörhetetlen pálca Greenaway, Jarman, Prospero
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: A turné Részletek egy forgatókönyvből
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: A parvenü katona A filmszínész Stroheim
TELEVÍZÓ
• Dániel Ferenc: A pojáca bütykös lábai Totò a magyar tévében
KÖNYV
• Báron György: Párizs ege alatt Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy
FESZTIVÁL
• Báron György: Hitler Goebbeisszel frizbizik Mediawave, Győr
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Elemi ösztön
• Békés Pál: Szabad préda
• Turcsányi Sándor: Alvajárók
• Sárközi Dezső: Állj, vagy lő a mamám!
• Turcsányi Sándor: Freddy halála (Az utolsó rémálom)
• Hajnal Csilla: Szombat esti frász
• Koltai Ágnes: Gáláns dámák

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mélytengeri pokol

Huber Zoltán

Deepwater Horizon – amerikai, 2016. Rendezte: Peter Berg. Írta: Matthew Michael Carnahan és Matthew Sand. Kép: Enrique Chediak. Zene: Steve Jablonsky. Szereplők: Mark Wahlberg (Mike), Kurt Russell (Harrell), John Malkovich (Vidrine), Kate Hudson (Felicia), Gina Rodriguez (Andrea). Gyártó: Summit Entertainment / Participant Media. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 108 perc.

 

A digitális képalkotás brutális előretörésével a letaglózó látványban utazó katasztrófafilmek is törvényszerű másodvirágzásukat élik. A műfaj tálcán kínálja a gigászi pixelorgiák lehetőségét és azok a legtöbbször át is veszik az uralmat a forgatókönyvek logikája felett. A Deepwater Horizon tengeri olajfúró torony 2010-es balesetét feldolgozó Mélytengeri pokol alkotói szerencsére nem esnek ebbe a hibába, az öncélú romboláspornó helyett az extrém helyzetben helytálló figurákra koncentrálnak. A film már-már dokumentarista igénnyel rekonstruálja a valóban megtörtént eseményeket és ehhez a hetvenes évek klasszikusait használja sorvezetőnek. Tablószerűen megismerjük a kétkezi szerelőket és a pénzéhes vállalati embereket, akik a profit démonától hajtva nem hallgatnak a józanabb szereplőkre és előidézik a tragédiát. Itt nem az emberiség vagy az univerzum léte forog kockán, a tét belátható, a torony dolgozóira leselkedő veszély átérezhető.

Az ügyesen felskiccelt, megfelelő színészekkel életre keltett figurákért érdemes aggódni, a feszültség organikusan nő és a katasztrófa képeit sem túlozták el. A robbanás pillanatai az emberi szemszög miatt sokkal hatásosabbak, mint mikor egy ikonikus metropoliszt emészt fel valami fotórealisztikus digitális szerencsétlenség. Az alkotók az érintettek hősiessége és a baleset áldozatai előtt kívánnak fejet hajtani és ezt a vállalásukat maradéktalanul teljesítik. A British Petroleum PR-felelősei foghatják a fejüket, amerikai filmben ritkán látható ennyire ellenséges product placement, pedig a tüzet követő szörnyű olajszennyezésről egy szó sem hangzik el. A valósághűségét lépten-nyomon hangsúlyozó film akaratlan, de mindenképpen különös ellentmondása végül éppen az lesz, hogy tökéletes mozis attrakciót farag az Egyesült Államok történetének legnagyobb természeti katasztrófájából.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/11 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12964